Főrendiházi irományok, 1875. V. kötet • 240-288. sz.
Irományszámok - 1875-267
162 COLXVII. SZÁM. A most érintett törvény szerint a nagykorúak Örökösödési ügyeiket a biróság közbejötte nélkül, — a gyámhatóság alattiakat azonban csupán biróság közbejöttével intézhetik. Nincs annak értelme, hogy midőn a kiskorúak gyámhatósági jóváhagyás mellett törvényes kép visel őjök utján époly jogügyleteket köthetnek, mint az önjoguak, csak a hagyatéki eljárásnál legyenek azon korlátozásnak alávetve, hogy örökösödési ügyeiket kettős, t. i. gyámhatósági és birósági közbejövetellel végezhessék. Az örökösödési eljárásnál tehát mindenekelőtt ezen anomália volt megszüntetendő. A módositás egyébiránt a következőkre terjed ki: 1. részletes intézkedés történik arra nézve, hogy halál esetében a hagyaték lehetőleg biztosítva legyen. 2. Mód nyujtatik a községnek, hogy a haláleset fölvétele alkalmával mindazon adatokat beszerezhesse, melyek a gyámhatóság intézkedéseinek alapul szolgálnak. Ez okból a biróságra nézve kimondandó volt azon kötelezettség, hogy a végrendeletet, ha kiskorú örökösök vannak, haladéktalanul, az örökösök megidézése nélkül kihirdetni s annak hiteles másolatát a községnek megküldeni tartozik, hogy ennek alapján a községi jegyző képes legyen a haláleset felvételi ivbe a netaláni gyám vagy gondnok nevét bejegyezni, ilyennek nem létében pedig javaslatot tenni. A gyámhatóságnak továbbá szüksége levén a gyámhatóság alattiak koráról s különösen a nagykorúság bekövetkezésének idejéről biztos tudomással birni, az anyakönyvezető közegek kötelezendők valának, hogy a születési bizonyítványt hivatalból díjmentesen állitsák ki a község felhívására. Hogy a hosszadalmas ide-odairásnak eleje vétessék, szükséges, hogy a fennérintett adatok a haláleset felvétellel egyidejűleg szereztessenek be. 3. A leltárt rendszerint a községjegyző veszi fel; ez ekként gyorsabban és olcsóbban történhetik, mint a birósági kiküldött, vagy kir. közjegyző által. A községi jegyzőknél erre a képesség meg is van s miután ép oly szabályok szerint veszik föl a leltárt, mint az előbbiek, munka és költségkímélés szempontjából is ki kellett mondani, miként a községi jegyző által felvett leltár ugyanazon joghatálylyal bir, mint a nevezett közegek által felvettek; — minélfogva a két rendbeli leltározásnak is eleje vétetik. Azon számtalan nehézségek elhárítása szempontjából, melyek az öröklött ingatlan vagyon átíratásánál előfordulnak, szükségesnek mutatkozott a telekkönyvi hatóságot kötelezni, hogy a jegyző felszólítására az örökhagyó ingatlanainak telekkönyvi állását rövid kivonatban vele hivatalból közölje, hogy igy a telekkönyvi átiratásnál használandó adatok kétségen kívül helyeztetvén, a hosszadalmas és késleltető tárgyalások mellőzhetők legyenek. 4. Az Örökösödési tárgyalás a helyszínére tűzetik ki és a gyámhatóság közege vagy a község által felvilágositólag, egyeztetŐleg, szükség esetében a gyámügyész jogi tanácsa mellett a gyám és rokonok közbejöttével vezettetik. Ezen intézkedésnek, mely egyúttal kizárja annak lehetőségét, hogy az örökösödési tárgyalás költségei magát az örökséget felemészszék, kedvező hatása nem maradhat el. 5. Nagykorú örökös társak Örökösödési ügye a kiskoruakéval együtt tárgyaltatik. — A gyámügyi eljárás csak az ügy tisztábahozatalára és az egyeztetésre szorítkozván, a nagykorúak önrendelkezési joga semmiben sem korlátoltatik, egyesség esetében pedig az által, hogy a gyámhatóság a nagykorúak ügyeiről is gondoskodik, csak előnyben részesülnek. 6. A gyámhatóság a kiskorúak és nagykorúak örökös társak örökösödési ügyeit — úgymint a nagykorúak egymás közt — biróság közbejötte nélkül véglegesen intézi és csak egyesség létre nem jötte, illetőleg a peres utasítás esetéhen engedi át a teendőket a bíróságnak.