Főrendiházi irományok, 1875. V. kötet • 240-288. sz.

Irományszámok - 1875-267

162 COLXVII. SZÁM. A most érintett törvény szerint a nagykorúak Örökösödési ügyeiket a biróság közbe­jötte nélkül, — a gyámhatóság alattiakat azonban csupán biróság közbejöttével intézhetik. Nincs annak értelme, hogy midőn a kiskorúak gyámhatósági jóváhagyás mellett törvé­nyes kép visel őjök utján époly jogügyleteket köthetnek, mint az önjoguak, csak a hagyatéki eljárásnál legyenek azon korlátozásnak alávetve, hogy örökösödési ügyeiket kettős, t. i. gyám­hatósági és birósági közbejövetellel végezhessék. Az örökösödési eljárásnál tehát mindenekelőtt ezen anomália volt megszüntetendő. A módositás egyébiránt a következőkre terjed ki: 1. részletes intézkedés történik arra nézve, hogy halál esetében a hagyaték lehetőleg biztosítva legyen. 2. Mód nyujtatik a községnek, hogy a haláleset fölvétele alkalmával mindazon adato­kat beszerezhesse, melyek a gyámhatóság intézkedéseinek alapul szolgálnak. Ez okból a biróságra nézve kimondandó volt azon kötelezettség, hogy a végrendeletet, ha kiskorú örökösök vannak, haladéktalanul, az örökösök megidézése nélkül kihirdetni s annak hiteles másolatát a községnek megküldeni tartozik, hogy ennek alapján a községi jegyző képes legyen a haláleset felvételi ivbe a netaláni gyám vagy gondnok nevét bejegyezni, ilyennek nem létében pedig javaslatot tenni. A gyámhatóságnak továbbá szüksége levén a gyámhatóság alattiak koráról s különö­sen a nagykorúság bekövetkezésének idejéről biztos tudomással birni, az anyakönyvezető közegek kötelezendők valának, hogy a születési bizonyítványt hivatalból díjmentesen állitsák ki a község felhívására. Hogy a hosszadalmas ide-odairásnak eleje vétessék, szükséges, hogy a fennérintett adatok a haláleset felvétellel egyidejűleg szereztessenek be. 3. A leltárt rendszerint a községjegyző veszi fel; ez ekként gyorsabban és olcsóbban történhetik, mint a birósági kiküldött, vagy kir. közjegyző által. A községi jegyzőknél erre a képesség meg is van s miután ép oly szabályok szerint veszik föl a leltárt, mint az előbbiek, munka és költségkímélés szempontjából is ki kellett mon­dani, miként a községi jegyző által felvett leltár ugyanazon joghatálylyal bir, mint a nevezett közegek által felvettek; — minélfogva a két rendbeli leltározásnak is eleje vétetik. Azon számtalan nehézségek elhárítása szempontjából, melyek az öröklött ingatlan vagyon átíratásánál előfordulnak, szükségesnek mutatkozott a telekkönyvi hatóságot kötelezni, hogy a jegyző felszólítására az örökhagyó ingatlanainak telekkönyvi állását rövid kivonatban vele hivatalból közölje, hogy igy a telekkönyvi átiratásnál használandó adatok kétségen kívül helyez­tetvén, a hosszadalmas és késleltető tárgyalások mellőzhetők legyenek. 4. Az Örökösödési tárgyalás a helyszínére tűzetik ki és a gyámhatóság közege vagy a község által felvilágositólag, egyeztetŐleg, szükség esetében a gyámügyész jogi tanácsa mellett a gyám és rokonok közbejöttével vezettetik. Ezen intézkedésnek, mely egyúttal kizárja annak lehetőségét, hogy az örökösödési tár­gyalás költségei magát az örökséget felemészszék, kedvező hatása nem maradhat el. 5. Nagykorú örökös társak Örökösödési ügye a kiskoruakéval együtt tárgyaltatik. — A gyámügyi eljárás csak az ügy tisztábahozatalára és az egyeztetésre szorítkozván, a nagykorúak önrendelkezési joga semmiben sem korlátoltatik, egyesség esetében pedig az által, hogy a gyám­hatóság a nagykorúak ügyeiről is gondoskodik, csak előnyben részesülnek. 6. A gyámhatóság a kiskorúak és nagykorúak örökös társak örökösödési ügyeit — úgymint a nagykorúak egymás közt — biróság közbejötte nélkül véglegesen intézi és csak egyes­ség létre nem jötte, illetőleg a peres utasítás esetéhen engedi át a teendőket a bíróságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom