Főrendiházi irományok, 1875. V. kötet • 240-288. sz.
Irományszámok - 1875-266
146 . CCLXVI. SZÁM. Melléklet a 266. számú irományhoz. Indokolás az 1871 : VII. t.-cz. módosításáról, illetőleg az 1868 : XLI. t.-ez. 19. %-a alapján rendszeresített honvédorvosi tisztikar újjászervezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az 1868. évi XLI. t.-cz. értelmében a honvédség a haza védelmére és mozgósításkor a közös hadsereg támogatására lévén hivatva, kötelességemnek tartottam a törvényhozás által a lefolyt években honvédségi czélokra megszavazott összegeket olyképen felhasználni, hogy ez intézménynek ugy szervezése mint kiképzése és felszerelése, a törvényhozás által részére kitűzött magasztos czélnak mennél jobban megfeleljen s bátran mondhatom, hogy az a tiszti és orvosi karban igen érezhető hiánytól eltekintve, — a netaláni háború alkalmával szükségeltető pót-, illetőleg tartalék-ruhakészleten kivül, mai nap mindennel oly annyira fel van szerelve, hogy e tekintetben akármily beállható eshetőségnek megnyugvással szemébe nézhetek. A tiszti karban létező hiány pótlása, valamint a háború alkalmával szükséges pót-, illetőleg tartalék-ruhakészlet miképeni előállithatása iránt nem mulasztandom el a törvényhozásnak annak idején előterjesztést tenni; jelen törvényjavaslat a honvédségnek orvosokkal, — a legszükségesebb számban való, s a kifejtendőkhöz képest immár elodázhatlan — ellátását czélozza. Tekintve ugyanis a jelenkori harczmód vérengző voltát, valamint azon körülményt, hogy előleges gondoskodás nélkül a rendesen rögtönözve beálló mozgósítás alkalmával orvosok kellő számban még megközelítőleg sem nyerhetők; tekintve továbbá, hogy honvédköteles orvosokkal csak fölöttébb csekély számban rendelkezünk és minden egyéb indoktól eltekintve, már csak emberiségi szempontok is megkövetelik, hogy az annak idején a haza védelmének szent kötelességét teljesítő honvédek, — még azon esetben is, ha hazánkban más államok példájára e czélra önkénytes segélyző egyletek léteznének is, — kellő számú orvosok nélkül ne indíttassanak a harcztérre; tekintve végre, hogy minden csapatnál legalább is a főnöki minőségben működő orvosnak a katonai szolgálat menetét ismernie kell, — ezen, nézetem szerint megczáfolhatlau okoknál fogva a honvédorvosi tiszti-kar végleges és rendszeres szervezéséről, illetőleg az orvosi keretről már béke idején gondoskodni elodázhatlan szükség. Igaz ugyan, hogy ugy az 1868. évi XLI. törvényczikk 19. §-ában, valamint az 1871. évi VII. törvényczikkben gondoskodott már némileg a törvéuyhozás a honvédségnek orvosokkal való
