Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-182
>â GLXxXlt S2ÁM. átalakítására ntasitotta, valamint 1868. évi augustus 5-én kelt határozatával új növendékeknek a kincstári alapítványok terhére leendő felvételét felfüggesztette. Ezen határozatok következtében hivatali elődöm b. Eötvös József az intézetnek újjászervezését részben azonnal foganatosította: igy megszüntette az 1858-ban felállított, de czéljának meg nem feleli) s teljesen fölösleges német tanitóképezdét ; tanítási nyelvül az addig gyakorlatban volt német helyett a magyar nyelvet hozta be; részben pedig a szükséges előmunkálatok megtétele által az árvaház korszerű átalakítását előkészítette, s egyszersmind 1868. évi okt. 14-én 17,803. sz. a. kiadott rendelettel a kincstárt terhelő alapítványi járulékok rovására új növendékek felvételét felfüggesztette azon időpontig, mig az árvaházat illető alapítványi járulékok megváltásának Lónyay Menyhért pénzügyminister által 1868. évi aug. 12-én 13,432. sz. a. kelt átiratban megindított ügye megoldatni fog. A most nevezett minister ugyanis javaslatba hozta, hogy a Teréz-árvaházat a királyföldi dézsmából illető 2000 pfrt = 2100 o. é. frtnyi készpénz-javadalom, továbbá a 2500 köböl gabonának Mária Terézia által megállapított 5000 pfrt = 5250 forintnyi egyenértéke és a 2000 köböl gabonának a piaczi árak szerint 9420 o. é. frttal felvett váltsága, valamint a károlyfehérvári káptalannak a kincstárt terhelő 5,985 frt javadalaiábol szintén a királyföldi dézsmára fektetett 4,305 frtnyi járuléka, végre a brassói és a nagyszebeni sz.-ferenczrendű zárdáknak ugyancsak a dézsmából biztosított 40—40 köb ölnyi alapítványi járuléka ezentúl ne a közkincstárból szolgáltassék ki, hanem az elősorolt alapítványokat az elvesztett dézsmajavadalom után megillető s mintegy 428,000 frtra menő kárpótlási tőke az erdélyi kir. dézsma kárpótlása fejében a kincstárba befolyt, s részben a gödöllői uradalom megvételére fordított 2.905.850 frtnyi földtehermentesitési kötelezvényekből kihasittassék, oly végre, hogy a kihasitott tőke a nagyszebeni adóhivatal által külön alapitványkép kezeltessék és az ezen tőke után járó szelvénykamatok a fennérintett alapítványok évi járulékainak fedezésére fordíttassanak. A pénzügyminister ezen javaslata 1869. évi márcz. 17-én 5011. sz. a. az erdélyi főkor inány székkel közöltetvén, ugy a kormányszék által meghallgatott r. kath. bizottmány, mint az erdélyi püspök és a károlyfehérvári káptalan elfogadták a megváltás eszméjét, azon hozzáadással, hogy az alapítványok évi járulékainak összege a megváltás által ne csonkittass ék, hanem a váltsági tőke oly Összegben állapittassék meg, hogy annak kamatja az évi járulékon túl a jövedelmi adót is fedezze. Hivatali elődöm ennélfogva figyelemmel az érdeklett felek kívánalmaira, 1870. évi szeptember 12-én 14,650. sz. a. kelt átiratában a pénzügyministeriumot a megfelelő összegű kárpótlási tőkéknek, a mennyiben azok a Teréz-árvaházat illetik, a kolozsvári adóhivatalhoz, és a mennyiben a károlyfehérvári káptalant s az érdeklett egyéb jogosultakat illetik, az erdélyi püspökhöz leendő áttétele végett megkereste. Mielőtt azonban a megváltás eszközöltetett volna, a kormányban változás állott be, melynek eredménye lőn, hogy az új pénzügyminister Kerkapoly Károly a kincstárt terhelő járulékoknak előde által a kezei között létező okmányok alapján önkényt felajánlott megváltását 1872. évi márczius 27-én 53,601/1871. sz. a. kelt átiratában megtagadta. A megváltásnak megtagadását 1873-ban a Teréz-árvaházat illető alapitványi járulékok kiszolgáltatásának a képviselőház által a fentérintett módon történt megszüntetése is követte, mety körülmény teljesen megakadályozta, hogy ezen intézet újjászervezése foganatba vétessék, s még inkább sürgőssé tette, hogy az ezen intézetet, valamint a nevezett káptalant s zárdákat illető kincstári járulékok jogi természete s ezen járulékok megváltása, illetőleg újból folyóvá tétele végett az időközben megszakított tárgyalások fölvétessenek és mielőbb befejeztessenek. Ezen tárgyalásokat nem is késtem megindítani. Figyelembe véve ugyanis, hogy az intézetnek az igényeket kielégítő újjáalakítása, vagyoni viszonyainak szabályozása s megfelelő javadalmazás biztosítása nélkül nemcsak nem eszközölhető: hanem, hogy az árvaház—jóllehet a növendékeknek a felvétel felfüggesztési rendelet kibocsátása előtt 402 főre menő létszáma 121 főre szállittatoít
