Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-181
CLXXXÎ. SZÁM. 55 A 18. és 33. ponthoz. A károly város-fiumei vasút építésére 1874-re az 1873. évi XXXV. törvényczikkel engedélyezett 2.200.000 frtból az ugyanazon évben felhasznált 1.262,136 frt 93 krt levonva, maradt felhasználatlanul 937,863 frt 07 kr., mely Összegből 1875-ben kiadatott 81,447 frt 01 kr., s 1876-ra még szükséges leend 56,605 frt, miért is ezen összegnek utólagos jóváhagyását, illetőleg 1876-ban leendő felhasználását kérem. Az 1876-ban felhasználhatni kért 56,605 frtból 46,012 frt a fiumei műhely átalakitására kéretik. Az átalakitási munkák már a múlt év végén megkezdettek, de azokra részletfizetés azon évben alig történt, azért majdnem az egésznek kifizetése 1876-ra irányoztatik elo. — A kérdéses mííhelynek oly módoni átalakítása, hogy abban a vasúti jármüvek kijavíttathassanak és ez utón forgalomképes állapotban tartassanak, a pályára nézve" életkérdés"; mindeddig ugyanis kénytelen voltam a déli vonalok járműveit a déli vaspálya javitási műhelyében javíttatni s a javításokért eltekintve a jármüvek messzevaló*küldésétől,' a déli vasútnak' aránytalan magas árakat kell fizetni. A múlt évben azonban a déli vasúttársaság azon indokból, mért javitó műhelyei saját szükségletét sem képesek elég gyorsan fedezni, az államvasutak igazgatóságát hivatalosan felkérte javításainak eszközléséről más módon gondoskodni. Ezen indokok kényszerhátásá alatt, de csak jutányos 'ideiglent tártvá szem előtt, mely kedvezőbb viszonyok beálltával kibővitendo léend, engedélyeztem ä fiumei műhely átalakítását, mint oly munkát, mely a károly város-fiumei vastft eredeti tervezetében is előre van látva, melynek építését tehát a törvényhozás engedélyezte, és ha e műhely szüksége a pálya legelső idejében, midőn új forgalmi eszközök állottak használatban, még nem is volt oly annyiban érezhető, létesítésének további elodázása most már lehetetlen. A kért Összegek betudásával még mindig tekintélyes összeg marad fenn. A 19. és 36. ponthoz. A kincstári vasutak építésére, melyben több kisebb vasútvonal mellett a miskolcz-diósgyőri és marmaros-sziget-szlatinai vasút is benfoglaltatott, az 18.72. évre 2.351,141 frt engedélyeztetett, a miskolcz-diósgyorí és marmaros-sziget-szlatinai vasút épitése pedig az 1872. évi XII. törvényczikkel különösen is elrendeltetett. Az utóbbi törvény által engedélyezett két vasút közül is a ministerium csak a miskolczdiósgyori vasút építését vette foganatba, míg a sziget-szlatinai és tiszolcz-vashegyi vasutak tervei ugyan elkészíttettek., de épitésök meg sem kezdetett, Az egészben egy mértföldnél alig hosszabb miskolcz-diósgyőri vasút építésénél is számos nehézség merült fel. E nehézségek egyik fő és lényeges része abban állott, hogy a szükséges földterületet felette hosszadalmas kisajátítási utón, s akkor is az előirányzottnál jóval magasabb áron lehetett csak megszerezni; noha az épités még 1872-beu czéloztatott bevégeztetni, a törvényhatóságok késedelmes eljárása és a birtokosok túlságos követelése miatt, a kisajátítás csak 1875. deczember 15-én volt teljesen befejezhető, miből következik, hogy maga az építési ügy sem volt elébb lebonyolítható. Az emiitett nehézségeknek némely részben folyománya volt, hogy a földmunkák az előirányzottnál jóval többe kerültek és több időt is vettek igénybe. Mindezen felsorolt és több más nehézségek okozták, hogy a miskolcz-diósgyőri vasút költségei az eredetileg előirányzott 300,000 frtból, mely előirányzat a valódi költségeknél az akkori viszonyok szerint jóval hátrább állott, fedezhetők nem voltak, hanem ezen költségek 53,873 frttal tulhaladtattak. A többkölíség legnagyobb része abból származott, hogy a tulajdonképeni épitési munkálatokat nemcsak nem lehetett az előirányzott 180,446 frtért kiadni, hanem ráfizetést kellett tenni, miáltal a vállalkozónak fizetett Összeg 244,206 frt 30 kr. volt; többe került ezenkívül az előirányzottnál a sínek és sínkapcsoló szerek beszerzése és a távirdahuzal felállítása. Nem
