Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-213
308 CCXIII. SZÁM. nevezendő hátránynak rájuk háromlása nélkül járási állomásuktól eltávolíttassanak és az általuk elfoglalt járási állomásokra a szomszédos megyékből kellő nyelvismerettel biró s a hazai közigazgatási szakmában teljesen jártas egyének nyéressenek meg. Ezen rendszabály keresztül vitele végett a Szörény megyei viszonyok beható tanulmányozására és a szerzett tapasztalatok alapján az alkotmányos állapotnak a megyében is lehető életbe léptetése iránti nézeteinek előterjesztésére Szörény megyébe kiküldött kir. biztos javaslata nyomán — a tárgyalás megindittatván, ő császári és apostoli királyi Felsége 1876. május 30-án kelt legfelsőbb elhatározással legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az illető közigazgatási tiszteknek a közös hadseregbe való visszahelyezése — illetőleg nyugdíjaztatásuk vagy végkielégítésük — esetleg a magyar pénzügyi szakmában rendszeresített valamely megfelelő állomásban való elhelyezéstik iránt a szükségelt lépések megtétethesseuek. Ekép az akadály eme része elhárítva lévén, — az adott viszonyok közt arra nézve volt módozat keresendő, hogy a megyében feltalálható értelmiség is a közügyek intézésébe bevonatván, az alkotmányos viszonyokkal megösmerkedjék és ezek közreműködésével a kitűzött czél t. i. az ideiglenességből a végleges szervezetre való helyes átmenet annál biztosabban elérethessék. E részben czélszerünek látszott az ottani ezred községi képviselőnek az ideiglenes szervezetbe való bevonása, mivel az ezred községi képviselők gyülekezete amúgy is a törvény 10. §. nyomán hivatva van a megyének végleges szervezése alkalmával — az 1870: XLII. t.-czikk 91. és 92, §-aiban emiitett közgyűlések teendőit teljesíteni, s mert ők különben is annak idején a törvényhatósági bizottságba előreláthatólag beválasztatni fogván, annak kiváló elemét fogják képezni. Ugyanezen szempontból szükségesnek tartom azt is, hogy a közigazgatási bizottság Szörény megyében is szerveztessék, de szerveztessék a fentebb előadottaknál fogva most egyelőre ugy, hogy az 1876-ik évi VI. t.-czikk értelmében a megyei közgyűlések által választaadó 10 tagból 5 a kir. biztos által jelöltessék ki, ötöt pedig az ezred községi képviselők válaszszanak. Midőn tehát Szörény megyét illetőleg azt kérem, hogy az előadott indokoknál fogva felhatalmaztassék a belügy mini sterium arra, hogy ideiglenes szervezetet léptessen életbe — illetőleg tartsou fenn — szükségesnek tartottam elmondani azt, hogy mi módon szádékozom ezen szervezetet létesiteni, és annak indoka, hogy a szervezetet magát nem, hanem csakis a felhatalmazást tartom helyesnek a törvénybe felvétetni, abban rejlik, mert épen a kitűzött czél — Szörény megyének a rendes megyei viszonyok közé beléptetésre előkészitése, — azt kivánja, hogy az intézkedésekben a tapasztalatok és fejleményekhez képest lehessen könnyen megtenni a szükségesnek bizonyult módositásokat, mi nem volna lehető, ha a szervezés maga törvénybe iktattatnék. Egyébiránt az által, hogy az ideiglenesség szorosan kitűzött határidőhöz köttetik, még azon tekintetben is előnyt nyújt ezen törvényjavaslat szemben az eddigi állapottal, hogy nem lesz lehető a törvényhozás egyenes hozzájárulása nélkül a kitűzött időn túl a reudkivüli helyzetet Szörény megyében fentartani. Budapesten, 1877. január 26-án. Tisza Kálmán s. k., mint belügyminister.
