Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-212
CCXII. SZÁM. 303 azt illetőleg, hogy Tordamegyének úgynevezett felső és alsó kerülete között, tekintve, a helyes közigazgatás és helyi érdekek követelményeit, hol vonassék el a határ, meghallgattam ugy a volt Tordamegyét, valamint Marosszéket is, és a határvonalat a két kerület között, mint már szintén volt szerencsém felhozni, Pagocsa és M.-Sályi községek között állapítottam meg. A torvényczikk 1. §. 6. c) pontja Kolozsmegyének némely községeit rendeli az egyesült Maros-Torda megyébe kebeleztetni. Ezt illetőleg meghallgattam ugy Kolozsmegyét, valamint a volt Tordamegyét és a volt Marosszéket is. Kolozsinegyébe mélyen benyulólag kívánták az egyesült Maros-Tordamegyét kikerckiteni. En azonban tekintve a helyes közigazgatás követelményeit, mind Kolozsmegyét, mind az egyesült Maros-Tordamegyét illetőleg 5 határszéli községet rendeltem KolozsmegyébŐl az egyesült Maros-Tordamegyébe kebeleztetni. A torvényczikk 1. §. 8 d) pontja Udvarhely m egyebe rendeli kebeleztetni a volt Küküllő és FelsŐ-Fehér megyéket, valamint a volt Kőhalom és Segesvár székeknek a volt Udvarhelyszéki határszéllel területi összefüggésben levő némely községeit. Ezeket illetőleg meghallgattam ngy a volt Udvarhelyszéket, mint a volt KüküllŐ és Felső-Fehér megyéket, valamint Segesvár és Kőhalom székeket is, és itt is, hasonló volt a helyzet, mint sok más átkeblezéseknél : a volt Udvarhelyszék igen sokat kivánt Udvarhely megyéhez csatoltatni, mig a volt Küküllő és FelsŐ-Fehér megyék, valamint Segesvár és Kőhalomszékek semmit, vagy igen keveset kívántak átengedni. Eldöntöttem a kérdést, tekintettel nemcsak Udvarhely megye, hanem Kis- és NagyKüküllőmegyék közigazgatási érdekeire is, ugy, hogy a volt Kis-Küküllomegyéből két községet, a volt Felső-Fehérmegyéből négy községet, a volt Segesvárszékből két községet, a volt Kőhalomszékből két községet, mind olyanokat, melyek területi összefüggésben álltak a volt Udvarhelyszék területével, rendeltem Udvarhelymegyébe kebeleztetni. Ellenben Telegdi-Baczon, volt udvarhelyszéki községet, mely össze van épitve SepsiBaczon háromszéki községgel, a helyi viszonyok követelményének megfeleloleg Háromszékmegyébe kebeleztettem be. A torvényczikk 1. §. 9. b) pontja értelmében Kis-Küküllőmegyébe voltak kebelezendők a volt Medgyesszéknek a volt Kükiiliőmegyében fekvő, vagy abba benyúló részei. A benyúló részeket illetőleg meghallgattam ugy a volt Küküllőmegyét, valamint a volt Medgyesszéket is és eldöntöttem a kérdést a törvénynek rendeletéhez képest. A torvényczikk 8. §. 11. a) pontja értelmében Hunyadmegyéhez voltak kebelezendők a volt Zarándmegyének kőrösbányai és brádi járásai és a nagy-halmágyi járásnak némely községei. A nagyhalmágyi járásnak miként történendő felosztását illetőleg meghallgattam úgy Aradmegyét, valamint Hunyadmegyét és a volt Zarándmegyét is. Aradmegye a kérdéses járás községei nagyobb részét elfogadni késznek nyilatkozott, azon hozzáadással, hogy ha Hunyadmegye a járás fenmaradt néhány községéből még egyiket vagy másikat Aradmegyéhez csatoltatui óhajtaná, azt sem fogja ellenezni Minthogy a kérdéses járás ama néhány községéből Hunyadmegye egyet még csakugyan Aradmegyéhez csatoltatni véleményezte, ezen értelemben mondottam ki elhatározásomat. A torvényczikk 1. §-ának 17. e) pontja megállapitja, hogy a Tisza balpartján fekvő mely részei csatoltassanak a volt Heves és Külső-Szolnokmegyének a Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyébe, valamint azt is megállapitja, hogy a Tisza jobb partján Pély község határától délre fekvő részei számíttassanak ugyanazon megyébe. Kérdés támadván azonban az iránt, hogy Kara-Jenő község és Kocsér puszta Jász-Nagy-Kun-Szolnok vagy Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegyéhez számittassék-e ? miután ezen terület Pest-Pilis -Solt-Kis-Kunmegyébe belenyúlik és
