Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-168
CLXVIIT. SZÁM. 19 vagy épen azok tilalma ellenére eltávoztak, vagy hitelesen megintetvén, az országgyűlés ülésein megjelenni makacsul vonakodnak. (1662: 53. törvényczikk.) A büntetés kiszabása a szt.-korona ügyészének felperessége alatt (1635: 79. törvényczikk 1. §.) a kir. tábla előtt (1724: 26. törvényczikk 1. §.) indítandó per utján történt, melynek Ítélete minden jogorvoslat kizárásával (1662 : 53. törvényczikk 1. §.) végrehajtandó volt. Az 1498: I. törvényczikk 3. §-ban mégszabott büntetés maradt, az egyedüli súlyosabb intézkedést az 1662: LIIL törvényczikk tartalmazza, mely a tilalom ellenére eltávozókat, vagy a megintés daczára meg nem jelenőket, a birság kétszeresével rendeli büntettetni. A perbefogatást az alsó tábla határozat által rendeltééi.E határozat az 1839/40. országgyűlés óta, melyen az alsó tábla tagjainak igazolására először küldött ki választmányt, ennek jelentése alapján hozatott. Az 1848: V. törvényczikk az országgyűlés szervezetét alapjában megváltoztatta s ez átalakítással az elősorolt törvényes intézkedések egy része hallgatólag eltöröltetett. Jelesen megszűntek mindazon intézkedések, melyek a távollevő főrendi-tagok küldötteire, a törvényhatóságokra s azon más testületekre vonatkoznak, melyek az alsó-táblán küldöttek által képviseltethették magukat. A választó-kerületek, melyekre az ország a képviselet szervezése czéljából felosztatott, nem jogi személyek s igy reájuk a pénzbüntetést megállapítható törvények nem alkalmazhatók. De ezenfelül törvénykezési szervezetünkben oly változások történtek, melyek folytán az 1635: LXXIX. törvényczikknek a felperességre és az 1723: XXVI. törvényczikknek a bíróságra vonatkozó határozatait eltörlöíteknek kell tartanunk. Jelesen a kir. tábla már az 1848 : V. törvényczikk folytán többé nem alkatrésze az alsó-háznak, közte és az országgyűlés között addig fennálló kapcsolat megszűnt. Az 1868. LIV. és az 1871. XXI. törvényczikkek által pedig a kir. itélö tábla eltöröltetett s a helyébe lépő pesti kir. itélő tábla hatásköre oly módon lett szabályozva, hogy az kizárólag másodbirósággá lön átalakítva és azon büntető ügyek közt, melyekre nézve a kir. tábla helyébe első bíróságul a pesti kir. törvényszék jelöltetik ki, az 1498: I. törvényczikkben említett eset nem foglaltatik. A sz. korona ügyészsége az 1871 : XXIII. törvényczikk folytán szintén megszűnt s a pesti kir. főügyész hatáskörét megszabó határozatok hallgatással mellőzik az országgyűlésen meg nem jelenők ellen indítandó büntető keresetet. Ez okokból a bizottság azon véleményen van, hogy a fenn elősorolt törvények alapján a megbízó levelét bemutatni vonakodó képviselő ellen már csak azért sem lehet eljárni, mert azok sem az illetékes bíróság, sem a felperesség tekintetében többé nem alkalmazhatók. E tekintetek indokolják a bizottság azon véleményét is, hogy a megbizó levelöket bemutatni vonakodó képviselők irányában jövendőben követendő eljárást törvény által javasolja szabályoztatni. Igaz ugyan, hogy az 1848 : IV. törvényczikk 14. §-a alapján a ház szabályaiban is alkothatna erre vonatkozó határozatokat. De az ily intézkedéseknek szükségkép oly határok között kellene maradniok, melyeken belül e súlyos kötelességszegésnek arányos és alkalmas büntetését megállapítani nem lehetne, jelesen nem lehetne megállapítani azt, hogy az ily kötelességszegés a választhatóságnak három évre való elenyésztét vonja maga után. A másik tekintet, mely a törvény által való szabályozást javasolja, abban áll, hogy igy az egyszer meghozott határozatok állandósága jobban biztosítva van, mert annak megváltoztatásához a törvényhozás minden tényezőjének hozzájárulása szükséges leend. 3»
