Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-185
118 CLXXXV. SZÁM. Később az akkori kormány ezélszerübbnek tartván az egész erdélyi vasut-hálózatot együtt és egyszerre engedélyezni, felszólittatott a Waring czég, mint mely ~ a nagyvárad-kolozsvári vonalra a legkedvezőbb ajánlatot tette, hogy az egész hálózatra nézve nyújtsa'; be ajánlatát. Nevezett czég e felhivásra megszerezte az erdélyi vasútnak azon terveit, melyeket Bischofsheim s társai Hercz Gryula főmérnök által a magyar országos gazdasági egyesület megbízásából készíttettek s melyek alapján a mondott egyletből alakult consortium már a volt osztrák kormánytól ezen vasút engedélyezését szorgalmazta s ezen tervek alapján 1868. évi november 1-én a kivánt ajánlatot, melyben az egész úgynevezett keleti vasútra a törlesztési hányadon kivül mértföldenként évi 48,000 frt kamatbiztositást kért, beadta. A benyújtott terv azonnal átvizsgáltatott, (mire azonban csak igen rövid idő állt rendelkezésre, a mennyiben az 1865—8. országgyűlés berekesztésének ideje közeledett) s a szükséges alkudozások után az engedélyokmány terve elkészíttetvén, az e részbeni törvényjavaslattal együtt a törvényhozásnak benyujtatott. Mindezek valának előzményei az 1868: 45. tör vény czikkelynek, melynek alapján a keleti vasútra vonatkozó engedélyokmány Waring Károlynak s az általa megnevezendő engedélyes társainak kiadatott. Az engedélyokmány jogot adván engedélyesnek részvénytársaság alakítására, e czélból engedélyes az alapszabályokat a ministeriumnak jóváhagyás s egyidejűleg az általa kijelölt igazgató tanácsosok névsorát megerősítés végett bemutatta. Mielőtt azonban az alapszabályok és az említett névsor az akkori kormány részéről jóváhagyatott volna, a kijelölt igazgató tanácsosok üléseket tartottak, mely üléseken a felterjesztett alapszabály-terv elfogadtatott s kötelezőnek ismertetett el azon szerződés és annak elválasztkatlan tartozékát képező fizetési szabályzat (Bordereau régulateur), melyet az angol bank 1868. deczember 16. és 17-én Parisban a pálya kiépitése s a pénzbeszerzés tekintetében Waring Károlylyal kötött. Ugyanazon ülésekben a többi közt a vezető főmérnök neveztetett ki, az angol-osztrák banknak az első négy év tartamára 4 s Waringnak egy igazgató tanácsos kinevezésére jog adatott s Waring javára előmunkálatok, a nagyvárad-kolozsvári vonal költsége s első kereseti részlet fejében összesen 4.391,990 frt utalványoztatott. Időközben az alapszabályok és az igazgató tanácsosok névsora kettő kivételével megerősitést nyervén, az 1869. évi márczius 8-án tartott rendes tanácsülésben constatáltatott, hogy a részvénytőke 30 %-ka befizettetett, s hogy a társulat czége, valamint alapszabályai váltótörvény székileg bejegyeztettek, minek folytán az igazgató tanács megalakultnak s a keleti vasút részvénytársaság tényleg életbelépettnek nyilváníttatott s azonfelül a praesumtiv igazgató tanácsnak a fenébb emiitett, valamint minden többi határozatai elfogadtattak s helybenhagyattak. Az igazgató tanács ezen határozatai 1869. évi márczius 20-án lettek bemutatva a ministeriumnak, minélfogva az csakis ekkor jutott tudomására a fenébb emiitett szerződés és fizetési szabályzat, valamint a praesumtiv igazgató tanács által hozott határozatoknak. Az akkori ministerium ezen ügyiratokat csak azon szempontból vette bírálat alá, hogy az azokban felvett megállapodások nem ellenkeznek-e a vállalat jogalapját képező engedélyokmány határozataival; ellenben az építési szerződésnek a társulat érdekei szempontjából való megvizsgálását mellőzendőnek tartotta azon alapelv folytán, melyre az állami kamatbiztositás e vasútnál is fektettetett. A magyar állam ugyan is mellőzte az engedélyezés azon módját, melyet az osztrák volt kormányok követtek s mely abból állt, hogy a vasút kiépítésére s felszerelésére szükséges s csak az épités befejezte után megállapított tőke részeltetett kamatbiztosításban ; miután ez eljárás oly ellenőrzést tesz szükségessé, mintha állam-költségen történnék az épités s a mellett minden koczkázat az államra hárul.
