Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.
Irományszámok - 1875-106
GVL SZÁM. 71 Hogy a kezes, ki a váltót beváltja, e tény áltat, ki ellen és mi jogot nyer, az hasonlólag attól függ, hogy kiért lett a kezesség elvállalva; mert ha valaki az elfogadó- vagy a kibocsátóért vállal kezességet, a fizetés folytán a váltó birtokosává lesz ugyan, de valamint a most érintett személyeket váltói viszkereset senki ellen sem illeti, — ugy ilyet a kezes sem támaszthat; ö kielégítését csak az ellen szorgalmazhatja, kiért a kezességet elvállalta.— Egészen máskép áll azonban a dolog akkor, ha a kezes intézvényezoi vagy forgatói minőségben szerepelve fizeti ki a váltóösszeget, mert ez esetben annak helyébe lép, kiért fizetett, annak jogi minőségét veszi fel, tehát mindazon jogokat gyakorolhatja, melyek a törvény szerint a most érintett személyeket illetik. Végre nem lehet felesleges kiemelni, miszerint a 14. czikk második bekezdése, megfelelőleg az európai törvényekben nyilvánuló azon felfogásnak, mely szerint a subsidiarie elvállalt kötelezettségekből eredő jogok kétség esetében olykép értelmezendők, hogy azok a váltó-kapcsolatban álló személyek minél csekélyebb terheltetésével járjanak, — állítja fel azon vélelmet, miszerint kétség esetében a kezesség idegen váltónál az elfogadóért, saját váltónál pedig a kibocsátóért lett elvállalva. Ekként a kezesség oly mértékre reducáltatik, melyben az az előzőket egyátalán nem terheli; a kezes a váltó kifizetése folytán kereseti jogot nyer az elfogadó, illetőleg a kibocsátó ellen, de nem támadhatja meg azokat, kik a váltón mint előzők szerepelnek. 15. §-hoz. A váltóból eredő kötelezettségek szigorú természete azt követeli, hogy a törvény az egyes váltónyilatkozatokra nézve, alaki tekintetben, bizonyos garantiákat követeljen, annál is inkább, mert a váltókövetelések ellenében a kifogásolási védelem átalában korlátoltabb, mint minőt a köztörvény megenged. Oly esetben tehát, midőn a váltónyilatkozat nem névaláírás, hanem keresztvonás vagy kézjegy alatt keletkezik, joggal megkívánható, hogy a szerződő fél szándéka minden kétséget kizáró módon constatáltassék ; mire nézve legczélszerűbbnek mutatkozik, ha a hiányos aláírás bíróilag vagy jegyzőileg hitelesíttetik. — A tervezet 15. czikke e tekintetben annál inkább csatlakozhatott a k. n. váltó-rendszabályhoz, mert saját váltótörvényünk a keresztvonásra nézve hasonló garantiát követel. 16. §-hoz. A 16. czikk első bekezdése azon átalánosan ismert nemzetközi elvet emeli érvényre, melynél fogva a jogügyletek ama hely törvényei szerint birálandók meg, a hol keletkeztek ; ellenben a második és harmadik bekezdések bizonyos tekintetben kivételt képeznek az érintett átalános elv alól. Az első kivétel az egyes váltói kötelezettségek önállóságán s a kereskedelmi törvény tervezetében is elfogadott azon tételen alapszik, melynél fogva a törvények coliisiója esetében a jogügyletek azon törvény szerint itélendők meg, mely mellett joghatálylyal bírhatnak. A tervezet e részbeni intézkedése egyrészről a belföldi nyilatkozatoknak bizonyos önállóságot kölcsönöz, s másrészről elejét veszi azon bizonytalanságnak, mely az idegen s a legtöbb esetben nem ismert törvények alkalmazásából eredhetnék. Az utóbbi kivétel egészben újnak nem tekinthető, az több európai törvényben, jelesen a porosz Landrechtben és a dán váltó-rendszabályban is alkalmazást nyert s azon feltevésen alapszik, hogy a belföldiek külföldön is első sorban saját hazájuk törvényeire vannak tekintettel, nem lehet tehát ellenökre, ha külföldön kötött jogügyleteik a "belföldi törvény szerinti elbírálás alá esnek, illetőleg, ha
