Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok - 1875-106

GVL SZÁM, hi Melléklet a 106. számú irományhoz* Indokolás a magyar váltótörvényjavaslathoz. , Átalános indokolás. Ha a jogi intézmények fontosságára azok befolyásából lehet következtetést vonni,— úgy a soha nem szünetelő emberi szellemnek e részbeni productumai közt, fontosság tekintetében, nem utolsó helyen áll a vál tóintézmé ny. A váltó, a mily jelentéktelen volt keletkezésekor, bámulatosan gyors elterjedésével ép oly biztos és nélkülözhetlen közvetitője lett a kereskedelmi forgalomnak és azzal összekötött kereskedelem-érdekeknek. — A kereskedés és ipar kétségtelenül legfontosabb tényezője a nemzeti vagyonosságnak, a nemzeti vagyonosság pedig legbiztosabb alapját képezi a nép szellemi és anyagi jólétének; a kereskedelem s ipar azonban, jelen kifejlett alakjában, váltó nélkül nem képzelhető; annak oly közvetitőre van szüksége, mely egyszer forgalomba helyezve, cosmopoliticus természeténél fogva pályafutásában sem határok, sem pénzlábak, sem végre kiviteli tilalmak által fel nem tartóztatható, hanem a neki alapul szolgáló kereskedelmi hitel segítségével, a legtávolabb világrészeket bejárja, hogy a legkülönbözőbb forgalmi érdekeknek szolgálva, kerüljön ismét vissza a kiállító kezeibe. — E közvetitője a kereskedelmi forgalomnak a váltólevél, mely a pénzt helyettesíti és pótolja, sőt némi tekintetben felette áll fontosságban, mert abstract képviselője a hitelnek. Mint a kereskedelmi forgalom fizetési médiuma, a váltó minden ismert ügyleti formák közt a legmozgékonyabb és leghajlékonyabb : az egyaránt szolgálatában állhat az üzlet minden képzelhető nemének, s nem csak fizetések közvetítésére szolgál a legtávolabb helyeken, hanem egyúttal legkényelmesebb és legolcsóbb eszköz a nagyszerű kereskedelmi és iparvállalatokhoz szükséges alap megszerzésére. A váltólevél ezen minden kétségen felüli fontosságának tulaj donitható azon jelenség, mely szerint a váltójog nem csak Európának minden országában, hanem a többi földrészek országaiban is codiíicált törvények által van szabályozva, világos elismeréséül azon átalános nézet helyességének, mely szerint a kereskedelmi forgalom a váltóintézményt nem nélkülözheti. •— Egyptom, az argenti köztársaság, Boly via, Brasilia, Uj-Granada, Hayti, Mexico és Yukatan, Nicaragua, Peru, San-Salvador, Montevideo és Venezuela váltótörvényei annak bizonyságául szolgálnak, hogy a törvényhozás ott is, hol a jogi élet különben a kezdetlegesség állapotát meg nem haladta, a váltójog codificálását elutasithatlan szükségnek ismerte. Hogy törvényhozásunk e téren a civilizált államokkal lépést tudott tartani, hogy a váltójog fontosságát kellő időben felismerte, — azt az 1840. XV. és az 1844. VI. törvényczikkek tanúsítják, melyek még oly időben lettek megalkotva, midőn kereskedésünk jelenlegi fejlettségét még remélni sem lehetett. FŐRENDI IROMÁNYOK. III. 1875/8. 8