Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok - 1875-106

CVL SZÁM. 107 Ha a bíróság cosmopoliticus felfogásból indulva ki, a viszkeresetnek helyt ád, a mellett, hogy egy nemzetközi elvet — mely szerint egyik állam sem köceles a jogok érvénye­sítésének saját törvényeitől eltérő módon helyt engedni — sért meg, a külföldit, a külföldön kelt ügyletet több előnyben részesítendő a belföldinél, mi hasonlag a nemzetközi jogfelfo­gással ellenkezik. E szempontok vezérelték a negyedik magyar jogászgyülést is, midőn útmutatásul a codiíicátiónak és a magyar váltótörvény intézkedésével szemben kijelentette, hogy a viszke­reset materialis feltételeire nézve a fizetési hely törvényei szolgálnak irányadóul. Mig azonban a tervezet az előzők értesítését mint a viszkereset feltételét mellőzi, azt a váltóbirtokosnak bizonyos joghátrány mellett mégis kötelességévé teszi, a mennyiben ezt nem csak az értesítés elmulasztásából eredő kár megtérítésére kötelezi, hanem egyúttal tőle a kamatokat és költségeket is megvonja. Ennél többel a váltóbirtokost büntetni azért nem lehetne, mert mulasztásának, az előzőket tekintve, egyéb következménye alig lehet mint az, hogy ezek­nek költséget és kellemetlenséget okozhat. Hogy a tervezet a váltóbirtokostól csak a közvetlen előző értesítését követeli, abban találja indokolását, hogy a váltókapcsolatban álló személyek rendszerint csak saját előzőjüket ismerik, ennek lakását és tartózkodását tudják ; a törvény tehát a váltóbirtokostól, ha ezt min­den előző értesítésére kötelezné, sok esetben olyasmit kívánna, mit ez a legjobb akarat mellett sem teljesíthet. A törvénynek tehát meg kellene elégedni azzal, hogy a váltóbirtokos az értesí­tést átalában feladta, mi természetesen az értesítés czélja nem lehet. 83. §-hoz. A 83. czikkben foglalt intézkedés főleg az üres hátiratnál bir jelentőséggel, melynek kiállítóját a váltóbirtokos rendszerint azért nem értesítheti, mert annak tartózkodása előtte ismeretlen. A tervezet e tekintetben a k. n. váltórendszabályhoz csatlakozik ugyan, de azt bizo­nyos tekintetben kiegészíti. A váltórendszabály 47, czikke szerint ugyanis a váltóbirtokos, ki a váltót üres hátirat mellett szerezte meg, forgatója közvetlen előzőjét tartozik értesíteni ; ugy de nem lehetetlen, hogy a váltót ez is üres hátirat mellett szerezte, mely esetben a váltórendsza­bály intézkedése nem kielégítő; ugyanazért czélszerübbnek látszott kimondani, miszerint a kér­déses esetben azon előző lesz értesítendő, ki a váltót a hátirat keltezése mellett ruházta át. Igaz, hogy ezt a kellő interpretatio mellett a váltórendszabály intézkedéséből is lehet következ­tetni; de mert az interpretatio nem minden esetben találja el a törvény intentióját, czélsze­rübbnek látszott a felek kötelességét szabatosan meghatározni. 84. §.-hoz. Az értesítés legegyszerűbb és legolcsóbb módjául a posta utjáni értesítés mutatkozik, mely már azért is ajánlható, mert a bíróságok utjáni értesítés minden esetre hosszabb, nehéz­kesebb és költségesebb. Azonfelül az értesítés tisztán magán jellegű lévén, a bíróságok hatáskörébe nem is tartozik s ezeknek különben is kimért idejét, ok és szükség nélkül megrabolja. Miután a jelen tervezet szerint a tudósított előző saját előzőjét a tudósítás vételétől számítandó bizonyos idő alatt köteles értesíteni, szükségesnek mutatkozik neki módot nyújtani arra nézve, hogy az értesítés vételét nehézség nélkül igazolhassa. 14»

Next

/
Oldalképek
Tartalom