Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.
Irományszámok - 1875-97
XCVII. SZÁM. 371 b) azok, kik személyes és bizonyos időre folytonos, de nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra vannak lekötelezve, mint például kereskedő- és iparos-segédek, tanonczok, gyári és iparos munkások stb. ; végre c) azok, kik háztartási és gazdasági teendőkre ugyan, de naponkénti díjazás mellett, vagy bizonyos részért vannak lekötelezve, például napszámosok, részes munkákat teljesítők, szakmányosok, varrónők stb. 4. §. Családi viszonyok között a cselédség fogadása rendszerint a családfőt a férfit illeti, de a ház körül és belszolgálatra való cselédeket a ház asszonya is fogadhat fel, nézetkülönbség esetében azonban a férj szava ezekre nézve is döntő, ki ily cselédet, ha már szolgálatban állott, a törvényes felmondási idő megtartása mellett elbocsáthat. 5. §. A férj, illetőleg családfő cselédfelfogadási és elbocsátási jogát megbizottjára is átruházhatja, ez átruházásnak megtörténte azonban kétség esetében bizonyítandó. 6. §• A ki mint cseléd akar alkalmaztatni, annak saját személye felett törvény szerint szabadon kell rendelkezhetni. 7. §. Ha atyai hatalom vagy gyámság alatt álló egyén akar beszegődni, arra az atya va &y gyám beleegyezése szükséges. Ha az atya vagy gyám a beleegyezést alapos ok nélkül megtagadja, azt a cselédügyben illetékes elsőfokú hatóság (115. §.) pótolhatja, fenmaradván az atyának vagy gyámnak felügyelési, esetleg felebbezési joga, mely utóbbi azonban végleges elintézéséig a hatósági felebbezett határozatnak foganatosítását meg nem akaszthatja. 8. .§. A cselédkönyv (69. §.) előmutatásával történt beszegödés a gazdára nézve azon jogi vélelmet állapítja meg, hogy a beszegödés az atya vagy gyám beleegyezésével történt. 9. §. Férjnél levő asszonyok, ha férjeik ellenzik, nem léphetnek szolgálatba. Kivétetnek, e szabály alól a férjeiktől törvényesen, akár ideiglenesen, akár végképen elválasztott asszonyok. 10. §. Ha ideiglenes szabadsággal elbocsátott katona, hadi tengerész vagy honvéd cselédnek szegődik s a katonai hatóság által behivatik, a cselédi szerződés ereje minden kárpótlás nélkül megszűnik. Hasonló eset áll azokra nézve is, kik ujoncz-állitás alkalmával besoroztatván, katonai szolgálatuk megkezdésére behivatnak. Ellenben ha tartalékos vagy honvéd a törvényszerű évenkénti gyakorlatra behivatik, ez a cselédszerződési viszonyt meg nem szünteti, s az ily cseléd magát, ha az alól a gazda fel 47*
