Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.
Irományszámok - 1875-89
334 LXXXIX, SZÁM. XV. fejezet. ÍVI. fejezet. A mesterséges ásványvizek készítésére nézve eddig fennállott szabályt, melylyel a készités bizonyos engedélyhez köttetett, — mely e szabályok megtartásának elmulasztása esetén meg is vonható — közegészségügyi szempontból fel kellett venni. Ennek indokolására felemlittetik, hogy a mesterséges ásványvizek, minthogy ezek a gyógyeszközökhöz tartoznak, készítésükre nézve ugyanazon szigorú orvosrendőri felügyelet alá helyezendők, mint bármely egyéb gyógyszer, nehogy felügyeletnek hiányában a közönségnek valamely ^ ásványvíz czíme alatt bármily keverék nyujtassék, mely, még ha az egészségre nézve káros alkatrészeket nem tartalmazna is, biztosítékot arra nézve még nem nyújtana, hogy ez valóban mindazon alkatrészeket is ugyanoly arányban foglalja magában, mint a hasonnemű természetes ásványvíz. A mesterséges ásványvizek sorába azonban a hűsítő italok, mint p. o. szik víz, nem tartoznak. A hullák körüli eljárást, továbbá a temetkezést, a temetőket és a sírboltokat tárgyazó XV. fejezetben különös tekintettel kellett lenni oly intézkedésekre, melyek által egyrészt tetszhalál esetén netalán történhető eltemettetés lehetetlenné tétessék, mig másrészt netáni bűnös cselekvények vagy járványos és ragályos betegségek felmerülte kideríthető legyen. E czélból szükséges volt az eddig is érvényben állott szabályhoz képest a halottkémlésnek az egész országra kiterjesztését és azon tilalmat felvenni, hogy a halál bekövetkeztének kétségtelen megállapítása nélkül eltemetésnek általában helye ne legyen. Meg kellett továbbá állapítani azon eseteket, melyekben orvos-rendőri vagy tudományos szempontból hulla-bonczolásnak van helye. Gondoskodni kellett továbbá arról, hogy minden halott el is temettessék, hogy pedig ez lehetővé tétessék, szükséges,, hogy lehetőleg minden község a közegészségi kívánalmaknak teljesen megfelelő temetőhelylyel elláttassák. Meg kellett azonkívül határozni az időt, melynek letelte után a temetők újra beépitése a közegészség hátránya nélkül megengedhető; továbbá azt, hogy sirok és sírboltok kinyitása, hullák kiásatása, sírboltok felállítása, úgyszintén a hullák elszállítása mily közegészségi szabályok mellett történhessék. Végül biztosítani kellett a község, illetőleg a törvényhatóság számára a temetők és sírboltok körül a helyi viszonyok által igényelt intézkedések iránti statutarius jogot. A XVI. fejezetre nézve megjegyeztetik, hogy miután a gyógyszerészeti ügy a fennálló ipartörvény határozatai alól annak 105. §. 1) pontja szerint kivétetett, szükségesnek mutatkozott a gyógyszerészeti üzlet iránti határozatokat, nemkülönben a gyógyszerészek viszonyai, jogai és kötelességeinek megállapítását jelen törvényjavaslatba foglalni. A gyógyszerészeti ügy fontossága, úgyszintén a gyógyszertári kezelés egyformaságának biztosítása szükségessé tette, hogy a gyógyszerészet az állam felügyelete alá helyeztessék. Ki kellett továbbá mondani a felelősség elvét a gyógyszerészet körébe vágó tettekért és mulasztásokért, ugy a gyógyszertár-tulajdonosokra, valamint a segédszemélyzetre nézve. Meg kellett állapitani, hogy a gyógyszerek eladására s kiszolgáltatására ki legyen hivatva? úgyszintén gyógyszertárak kezelésére ki legyen feljogosítható? Szem előtt tartatott, hogy a gyógyszerészet tudományos szakismeretet feltételezvén, a közönséges iparüzletek közé annyival kevésbé sorozható, mert a közegészségügygyei szoros kapcsolatban áll. A fennálló gyógyszertári realjogok meghagyása, a mennyiben itt szerzett jogokról van szó, méltányossági szempontból vétetett fel. Uj realjogok adományozásának megszüntetésére ugyanazon okok szolgáltak indokul, melyeknél fogva a fennálló ipartörvény is hasonló módon intézkedik.
