Főrendiházi irományok, 1875. I. kötet • 1-51. sz.
Irományszámok - 1875-30
XXX. SZÁM. 217 a házosztályadó alá oly házak tartoznak, melyek bérbe adva nincsenek, sőt bérbe nem is adhatók, ennélfogva nem is sorozhatok azon házak közé, melyek bérbeadás utján készpénzjövedelmet szolgáltatnak; tekintetbe kell venni továbbá, hogy a földbirtoknál a mívelési, a házbér alá eső házbirtoknál az értéktörlesztési és fentartási költségek a jövedelem megállapitásánál levonatnak, ez pedig a ház-osztályadó alá sorozott házakra nézve nem történik, s hogy végre a föld- és ház-birtok jövedelméből — a fentemiitett intézkedés szerint — a múlt évben kivetett adó fejében aránylag sokkal nagyobb összegek vonatnak le, mint ez a ház-osztályadót fizető házak után lehetséges. A polgárosított határőrvidéki részekben lévő házak jövedelmét a házadó 5-szörös összegében állapítottam meg, mert ott a házadó mérve sokkal nagyobb az anyaországban fennálló házosztályadóénál. A bányamívelésbol, állandó illetményekből, tőkekamat- és járadék élvezetéből, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzletéből, úgyszintén a keresetadó III. osztály alá eső üzletek- és foglalkozásokból származó jövedelmek kiszámitási kulcsának megállapitásánál tekintettel voltam arra, hogy ez a tiszta jövedelmet átlagban és figyelemmel az illető jövedelmet netán terhelő jelzálogilag nem biztositott terhekre tüntesse fel, s hogy az adózók adóképessége csorbát ne szenvedjen. A kiszámitási kulcs alapjául az adóévet megelőző évben kivetett adót kellett felvennem, mert azt az adóév elején megállapítani nem lehet s mert kétséget nem szenved, hogy gyors, egyöntetű eljárás csakis ezen módozat elfogadása által érhető el. A 4?. §-nak az egyenes adók és a telekkönyvileg biztositott kamatok levonására vonatkozó intézkedése, kifolyása a jövedelemadó fogalmának és enyhíti a terhet, mely az adózóra az új adónem által háramlik. A telekkönyvileg nem biztositott kamatokra a levonás kedvezményét kiterjeszteni nem lehetett, ez által ugyanis a vissz aéléseknek és kijátszásoknak tág tér nyittatott E körülményre azonban már figyelemmel voltam a kiszámitási kulcsok megállapításánál, a mint fent kiemelnem szerencsém volt. A 4. §-ban foglalt azon további intézkedés, hogy a 100 forintot meghaladó adóköteles jövedelemnél előforduló 50, illetőleg 100 frton alóli Összegek teljes 50, illetőleg 100 írtnak számíttassanak, a kivetési eljárás egyszerűsítése szempontjából kívánatos, sőt szükséges és némileg emelni fogja az ez adónem czímén várt bevételt. Az 5., 6., 7., 8. és 10. §§-okban foglalt az újon belépő, vagy kilépő adózókra a kivetés, befizetés, beszedés és behajtás módjára, úgyszintén a kivetés elleni felebbezésekre vonatkozó intézkedések az ügy természetéből folyván, bővebb indokolást nem igényelnek. A 9. §. a jövedelemadó mérvét 1876. évre a kinyomozott adóköteles jövedelem B, 3 1 /2%~han állapítja meg, mert ezen adószázalék alkalmazása mellett az általam tett, s az ide zárt kimutatásokban kittintetett számitások szerint biztos reményem van, hogy az államköltségvetési előirányzatba felvett nyolcz millió forintnyi bevételt elérhetem. Az adószázalék évről évre újból való meghatározása azért szükséges, mert ezen, amúgy is csak rendkívüli segédeszközt képező adónem czímén előirányzandó Összeg az évről évre mutatkozó hiány összegéhez képest állapítandó meg. Községi adópótlék alól azért tartottam felmentendőnek ezen adónemet, hogy az adózók adóképessége megóvassék. A törvényjavaslat 11. §-a vonatkozik a keresetadóról szóló 1875. XXIX. törvényczikknek a keresetadó II. osztályára vonatkozó, intézkedéseire, oda módositván azokat, hogy az állandó tételek a 10 írtig adót fizetőkre nézve leszállittassanak, a 4% kereseti adó az 50 frtnál több adót fizetőkre nézve elejtetvén, mérsékelt állandó adótétellel pótoltassák. Czélja ezen intézkedés FÓKENDI IROMÁNYOK I. 1875/8. 28
