Főrendiházi irományok, 1875. I. kötet • 1-51. sz.

Irományszámok - 1875-27

XXVII. SZÁM. 185 89. §. Ha valamely előbb a rokkantsági nyugdíjban részesült, később polgári állam- vagy ezzel egyenlő (136. §.) avagy katonák számára fentartott szolgálatba átlépett rokkant egyén, e szolgálatát följebb való hatósága engedelmével hagyja el : akkor előbbi rokkantsági nyugdíjában szintén részesítendő. Ha azonban az ily rokkant egyén a polgári szolgálat elvesztésére oly büntetésre méltó cseIekvény miatt Ítéltetik, mely a büntető törvények értelmében a rokkantsági ellátás elvesztését is maga után vonja, akkor a nyugdíjas viszonyba való visszahelyeztetésre igénye nincs. II. FEJEZET. A sebesülési pótdíjakról. Àtaldnos elv. 90. §. A sebesülési pótdíj a rokkantsági nyugdíjtól terjesen független és a szolgálati időre s a rendfokozatra való tekintet nélkül, csak a megsebesülés fokához képest szabatik ki. Igény sebesülési 'pótdíjra. Altisztek és közkatonák, kik ellenséges fegyver, vagy más hadiszerek által, vagy béke idején is szolgálatuk teljesitésében saját hibájuk nélkül sebesülnek, vagy súlyosan sérülnek meg és ennélfogva válnak hadképtelenekké, a szabályszerű rokkantsági nyugdíjon kivül évi negyven* nyolcz forint sebesülési pótdíjban részesülnek. 92. §. Altisztek és közkatonák, kik a 91. §-ban jelzett módon egyik kezüket vagy lábukat vesztettek el, a szabályszerű rokkantsági nyugdíjon felül évi kilenczvenhat forint sebesülési pótdíjat kapnak. 93. §. Altisztek és közkatonák, kik a 91. §-ban jelzett módon két tagjukat vesztették el, vagy mindkét szemük világától megfosztattak, vagy csak igen nagy tárgyakat képesek közvetlen közelségből fölismerni, illetőleg csak a világosságot a sötétségből megkülönböztetni, évi egyszáznegyvennégy forint sebesülési pótdíjban részesitendŐk. FŐRENDI IROMÁNYOK. 1. 1875/8. 2*