Főrendiházi irományok, 1872. VIII. kötet • 399-433. sz.

Irományszámok - 1872-420

CDXX. SZÁM. 141 * * Melléklet a 420. számú irományhoz. • :•/". * * Indokolás. Midőn a jelen ministerium az ország súlyos pénzügyi viszonyainak rendezésére vállalkozott, részint a volt kormány egyes tagjainak nyilatkozatai, részint pedig más forrásokból merített értesülések alapján el volt készülve arra és tisztában volt magával, hogy az elmúlt korszak alatt rohamosan eszközölt vasúti épitkezésekből folyólag a már eddig elvállalt rendkívüli terheken kiviil is még számos függő kérdések várnak elintézésre, melyek megoldását nem szabad késleltetni, ha csak az államkincstárt kétes kimenetelű s még kedvező eredmény esetében is káros és kellemetlen pereknek kitenni, vagy e függő kérdések által különben is leginkább megingatott hitelünket még jobban koczkáztatni nem kivánjuk. Első feladatai közé tartozott ennélfogva a kormánynak ezen függő kérdések mibenléte, természete és kiterjedése iránt magának a legalaposabb meggyőződést szerezni, és pedig mindkét irányban, úgymint: a) az épitési vállalkozók által támasztott kárpótlási igények iránt, szintúgy mint b) a pályáink tökéletlen felszerelése és kiépítése folytán felmerült új beruházási szükségletek tekintetében. Az elsőt illetőleg, a bejelentett kárpótlási igények felöl a miuisterium mindenekelőtt az I. alatti összeállitásban előtüntetett átalános tájékozást szerezte, mely szerint eddig nem kevesebb mint 86.824,498 forintra rugó kárpótlási igény jelentetett be, melyek közül 5.945,731 forintnyi igény 580,000 forinttal készpénzben már véglegesen kiegyenlittetett, a további 33.748,067 forint kárpótlási igénynek 27,600 frt készpénz fizetésével és 5.728,571 frt effectiv összeg biztositásával leendő kiegyenlitése iránt a volt kormány és az illető vállalkozók és társulatok közt a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett egyezség jött létre, s végre 47 millió 130,000 frtra rugó kárpótlási igénynek letárgyalása a jelen ministeriumnál maradt fenn. A követelők igényeiket: a) a tervek és a ténylegesen szükségelt munkák közötti különbözetre, b) a kormány által kellő időben ki nem szolgáltatott tervek késedelmezéséből ellátott károkra, c) a terveknek, néha vonalrészeknek a munka folyama közbeni megváltoztatásából eredett túlépitkezésekre, és d) elemi és előre nem láthatott csapásokra alapították. A ministerium kötelességének tartja ezen igényeket szintúgy, mint a törvényhozás jóvá-