Főrendiházi irományok, 1872. VIII. kötet • 399-433. sz.
Irományszámok - 1872-417
126 CDXVII. SZÁM. A személyforgalom szintén 170— 180,000-re tehető' a mintegy 200,000 lelket számláló területen. Az idézett adatokból legott feltűnik, hogy a fa, szén, vas, épületkő és mésznemű czikkek a rendes évi forgalomban aránytalanul a legkisebb számot teszik, melyekre pedig a magyar alföldnek épen legnagyobb szüksége van, a mi kétségtelenül csak a közlekedési és szállítási eszközök elégtelensége és gyarlóságában találja fel magyarázatát, miután köztudomású, hogy a fa, szén, mészkő, vas és egyéb bányatermékek, csak kiválóan olcsó közlekedési módozatot képesek a kereskedelmi forgalomban elviselni, a mely pedig az érintett vidékeken jó időben is 8 — 12 krra rúg mázsa- és mértföldenként, rósz időben pedig egyátalán elviselhetlen magasra emelkedik, — mig a tömeges szállítást épen lehetetlenné teszi. Ha tehát a tervben levő vasútvonal nemzetközi fontosságra igényt nem tarthat is, közgazdasági tekintetben mégis országos érdekűnek nevezhető, a mennyiben milliókra menő holt tőkét van hivatva a magyar alföld gazdászati, ipar- és kereskedelmi felvirágoztatására mozgásba hozni és értékesíteni. Máskülönben inkább helyi érdekű voltánál fogva, valamint a kivihetŐség könnyítése czéljából a vonal jelen tervezetében csak Il-od rendű minőségben lesz kiépítendő és létesitése módozataira nézve azon jelentékeny horderejű előnynyel bir, mikép az épités költségeit az érdekelt vidékek önerejökből kivánják fedezni, a nélkül, hogy az eddig szokásos drága pénz-beszerzés sikerkoczkáztató módjához folyamodnának, buzditó például és úttörőül óhajtván egyszersmind szolgálni az ország közlekedési tekintetben hasonigényű számos más vidékeinek is, melyek különösen olcsó, s mindamellett teljesen üzletképes és épen azért jó jövedelmű Il-od rendű vasutvonalak épitését czéloznák, miután az engedélyesek által az átszelt vidék-részek, helyi viszonyaiból kifolyó egységi árak alapján készített tervek és kiszámítások szerint a tervezett vonal összes építési és üzletberendezési költséget kerekszámban csak 155,000 frtot tennének mértföldenként. Miután "pedig ezen vasútvonal építése az állam semminemű terheltetésével nem jár, mert harmincz évi adómentességen, a teheráru árszabás némi csekélylyel magasabb tételein és a kisajátítási jogon kivül semmi egyéb kedvezményben nem részesül, közvetve az állam érdekében fekvőnek is találtuk a folyamodókkal az engedélyezés feltételeit megállapítani, s a beterjesztett engedélyokmányt szerkeszteni, melynek valamint az arra vonatkozó törvényjavaslatnak elfogadását annyival inkább van szerencsénk ajánlani, mert teljes meggyőződésünk, hogy mig egyrészt ezen vasút sikeres létesítésével, a vasutépitkezéseknek hazánkban eddig dívott költséges módja gyökeres reformnak nézhet eléje és az önerejéből alkotó egészséges vállalkozási szellem eddig nem ismerő mérvben fog tevékenységre ébredni, másrészt bizonyos, hogy minél több ilynemű vasút épül hazánkban, fővasutvonalaink, nevezetesen jelen esetben a tiszavidéki, első erdélyi és arad-temesvárt vonalak jövedelmezősége annyival fokozottabb lesz, úgyszintén az ezek irányában elvállalt kamatbiztosítási teher és e teher igénybevételének esélye is kevesbedni, nemkülönben a kőutak hiánya miatt számos vidéken az év legtöbb szakában tapasztalható s közgazdászati viszonyainkra nyomasztólag ható szállítási nehézségek is megfelelő arányban csökkenni fognak. Budapesten, 1875. május hó 3-án. Péehy Tamás s. k. Széli Kálmán s. k.
