Főrendiházi irományok, 1872. VIII. kötet • 399-433. sz.
Irományszámok - 1872-416
122 CDXVI. SZÁM. Melléklet a £16. számú irományhoz. A Nagy-Suránytól Nyitráig vezetendő másodrendű mozdonyvasut kiépítéséről szóló törvényjavaslat indokolása. Tóth Vilmos, gr. Berchthold László és Lipmann Lipót folyó év elején egy Nagy-Suránytól—Nyitrára vezetendő másodrendű vasútépítési és üzleti engedélyért folyamodván, midö'n az engedély kérőkkel folytatott tárgyalások alapján elkészült törvényjavaslatot és engedély okmánytervezetet a törvényhozásnak bemutatjuk, szükségesnek tartjuk indokolásul a következőket előtérjeszteni : Magyarország felföldjének a tervezett másodrendű vasút által átszelt vidékeire egy vasút létesítése közgazdászati, kereskedelmi, valamint hadászati szempontokból már évekkel ezelőtt kívánatosnak mutatkozott és az 1871. XLI. t. ez. egy ily vasútat, nevezetesen a Komárom-ÉrsekújvárNyitra-Trencsini vonalat északnyugati elnevezéssel engedélyezte. Hogy a törvényhozás minő súlyt fektetett átalában az érintett vonal sok irányban elvitathatlan fontosságára, már abból is kiderül, hogy az Érsekujvár-trencsényi vonal, mely a most kérelmezett nagy-surány-nyitrai részt is magában foglalta volna, akkor a kamatbiztositás kedvezményével engedélyeztetett. Az észak-nyugati vasút engedélyese azonban az állammal kötött szerződésben megállapított határidők be nem tartása miatt engedélyét elvesztvén, az engedély-okmány semmisnek nyilváníttatott és azóta ezen északnyugoti vasútra újabb vállalkozó nem jelentkezett. Még ezen idő előtt, nevezetesen 1867-ben, a surányi ezukorgyár tulajdonosai egy saját magánhasználatukra TótmegyertŐl Surányig vezető vonal kiépítésére nyertek engedélyt, azt ki is építették, azonban az országszerte érzett súlyos pénzügyi- és kereskedelmi visszonyok nyomása alatt még a múlt évben voltak kénytelenek az osztrák államvasút társulatnak eladni, mely azt a nyilvános vasúti üzlet igényeinek megfelelően berendezvén, a hivatalelődöm által a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával megadott engedély mellett, a közforgalomnak adta át. Ezen vasútvonal Suránytól Komjáton át Nyitráig leendő folytatása az, mire a kamatbiztositás és az állam egyéb terheltetése nélkül, csupán 30 évi adómentesség és a kisajátítási jog megadása mellett ajánlkoznak. Mintán mindazon indokok, melyek a törvényhozást 1870-ben az északnyugoti vasút engedélyének kamatbiztositás mellett leendő megadására birták, a szóban levő szárnyvonal mint Il-od