Főrendiházi irományok, 1872. VIII. kötet • 399-433. sz.
Irományszámok - 1872-415
CDXV, SZÁM. 119 * * . • Melléklet a élő. számú irományhoz. Indokolása a tótmegyer-nagy-surányi másodrendű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatnak. Gerson Miksa és Lippmann Lipót surányi czukorgyár tulajdonosoknak hivatali elődünk még 1867. évi október hó 10-én 5299. sz. alatt építési s üzleti engedélyt adott egy Tótmegyertől Surányig terjedő gozmozdonyú vasútra, mely azonban egyedül a nevezett czukorgyárosok magán használatára s igy idegen terhek és személyek szállításának kizárásával volt üzletbe tehető. Ezen, Tótmegyerben a es. kir. szab. államvaspályával összeköttetésbe hozott vasút építése tekintetéből a nevezett engedélyeseknek sem kizárólagos szabadalom, sem bármi nemű kedvezmény nem nyújtatott, sőt a szükséges földterületeket is — a kisajátítási eljárás igénybevétele nélkül — magán utón voltak kötelesek megszerezni. v A vasút kiépülvén s hivatali elődünk engedélyével üzletbe vétetvén, több évi használat után, arról győződtek meg engedélyesek, hogy az mint magán használatra szolgáló pálya, ki nem használtathatik oly módon, mikép a befektetett tőkét kamatoztathassa, miután a surányi czukorgyár forgalma kielégítő szállítmányt nem nyújtott. Azonfelül pedig a vidékbeli községek s birtokosoknak a vasút használhatása iránti óhajtásai élénken nyilvánulván — engedélyesek úgy ezen óhaj teljesítése, mint a pálya üzletéből reájok folyton háramló érzékeny veszteségektől leendő menekvésük czéljából, annak közhasználatra leendő fordítását, s mint ilyenek a cs. kir. szab. állam vasút-társulatra leendő átruházását határozták el s ennek engedélyezéseért a ministeriumhoz folyamodtak. Ez utóbbi elhatározásukban leginkább azon indok által vezéreltettek, hogy maguk gyárüzletük által teljesen igénybe vétetve levén, vaspályájukat, ha az a közforgalomnak adatik át, czéíszerfíen nem fognák kezelhetni, s másrészt e pálya, mint önálló vállalat, oly tetemes igazgatási költségeket igényelne, melyek jövédelmezését majdnem teljesen koczkáztathatnák. Miután a cs. kir. szab. államvaspálya-társulat e részbeni kérelmükhöz szintén csatlakozott, azzal a bemutatott engedélyokmány-tervezetet állapitották meg s annak valamint beczikkelyezését