Főrendiházi irományok, 1872. VIII. kötet • 399-433. sz.
Irományszámok - 1872-399
CCCXCÏX. SZÁM. 3 Miután az itt szóban lévő erdőknek megadóztatását addig elhalasztani, mig a földadó szabályozásáról hozott törvény .végrehajtátik, indokolva nem lenne, s miután ezen erdőknek ideiglenes megadóztatásánál azon eljárást, mely a földadó - szabályozási törvényben foglaltatik, a szükséges és nagy idő- és pénzáldozattal beszerzendő adatok hiányában alkalmazni nem lehet, a nevezett erdők ideiglenes megadóztatása czéljából oly eljárást kell megállapítani, a mely a rendelkezésre 'álló adatok alapján minden költség nélkül könnyen és rögtön foganatosítható. Követtem e tekintetben azon elveket, melyek szerint a horvát-szlavón határőrvidék még katonai kormányzat alatt álló nagyobb területén fekvő erdők ő Felségének 1874. június 16-án kelt legfelső elhatározása alapján megadóztatva lettek; még pedig nem csak azért, mert méltó panaszokra adhatna okot, ha ugyanazon jogi viszonyokkal biró határőrvidék egyik része más elvek szerint adóztatnék meg, mint a melyek szerint ezen határőrvidék másik része tettleg már meg lett adóztatva, hanem azért is, mert *a nevezett erdők ideiglenes megadóztatása a jelen viszonyok között más elvek alkalmazása mellett a kitűzött ezélnak megfelelőleg nem lehetséges. • Ezen elvek az előterjesztett törvényjavaslat 2., 3., 4. és 5. §§-ai szerint a következőkből állanak: 1. Az adó alá vonandó összes erdők három osztályba soroztainak; az elsőbe tartoznak a túlnyomólag tölgyekből álló legértékesebb és legjövedelmezőbb erdők, a másodikba azon kevert erdők, melyekben a tölgy alárendelt -szerepet játszik, továbbá a bükk és egyéb jobb minőségű erdők, a mennyiben mindezek holdanként! becsértéke legalább 100 forintra rúg; a harmadik osztályba pedig a többi holdanként 100 forintnál kevesebbre becsült csekélyebb minőségű és legkevesebbet jövedelmező erdők. Az ezen osztályozásra szükséges adatokat a szóban levő erdők megosztása czéljából eszközölt becslési munkálatok szolgáltatják, a melyek szerint a nevezett két határőrezred területén fekvő erdők, a most elősorolt három jövedelmi s egyszersmind értékosztályba soroztattak. 2. Az egyes osztályokra kivetendő 25, 18 és 10 krajczárnyí adótételek megfelelnek egyrészt azon átlagos adónak, mely a határos Pozsega, Verőcze, Körös és Zágráb megyékben, illetőleg ezekben a megadóztatandó erdőkkel közvetlen szomszédos községekben .jelenleg fennáll, másrészt azon adótételek határai között állanak, melyek a horvát-szlavón határőrvidéknek még katonai kormányzat alatt álló részeiben fekvő erdőkre ő Felségének emiitett legfelső elhatározása folytán 30, 25-, 10 és 8 krajczárral ki lettek szabva. 3. Az előbbiek szerint osztályonként kiszámitandó erdőadónak, a kincstár és az illető ezredközségek közt való megosztása és szükség esetén az egyes osztályokba sorozott erderészletekre való felosztása az erdőrészek azon becsértéke alapján fog történni, a mely szerint az erdőbirtok maga is az erdei szolgalom megváltása czéljából a kincstár és az ezredközségek között felosztatott. 4. Az adókötelezettség kezdete azon időpontra tétetett, a midőn az erdei szolgalmak megváltása fejében kihasított erdők az ezredközségek által tényleg birtokba vétettek. Végezetül még ki kell emelnem, hogy a jelen törvényjavaslat szerint az itt szóban lévő erdőkre kivetendő és beszedendő összes adó, az előleges kiszámitás szerint 35,940 forintra tehető. . Budapest, 1875. ápril hó 4-én. Széli Kálmán s. k., pénzügyminister. i*
