Főrendiházi irományok, 1872. VII. kötet • 347-398. sz.

Irományszámok - 1872-372

• CCCLXXII SZÁM. 201 A törvény ezen rendeletének ellenére a 4. §-ban foglalt javaslatot indokoltnak, s az idézett törvényczikknek Ó-Budára vonatkozó rendeleteit megváltoztatandónak tartom, egyrészt azon szempontból, hogy a főváros ujabb megalakulása már most befejezett ténynek tekinthető, s ennélfogva igazságos, hogy annak minden városrészeiben egyenlő jogok élvezése, egyenlő terhek viseltessenek; másrészt azon szempontból, hogy Ó-Buda anyagi tekintetben nemcsak nem rosszabb, de úgy vélem, jobb helyzetben is van, mint a vele tőszomszédos Budaujtelep (Neustift), vagy a Tabán távolabb részei, a melyek a 24 % házbéradó alatt állanak. A 3. és 4. §§-ban foglalt javaslatok folytán várható valószínű adótöbblet — 200,000 frtra tehető. A törvényjavaslat többi §§-ai a ház-osztályadóra vonatkoznak és az 1868. XXII. törvényczikk hatályon kivül helyezett 10. és 11. §§-ban foglalt intézkedéseket pótolják. Az ezen új §§-ban kifejezett javaslatok által az adónak mérsékelt fölebbemelése mellett egyszersmind annak helyesebb arány szerinti felosztása czéloztatik. À fennálló ház-osztályadóban a következő intézkedéseket tartom hiányosoknak: 1) hogy kivált az alsó osztályok, átalában igen csekély adóval vannak megróva, mely a magasabb osztályok tételeivel helyes arányban nem áll; 2) hogy az adótételek némely osztályok között aránytalanul emelkednek, pl. 6 frtról 11 frtra, 11 frtról 18 frtra, 18 frtról 30 frtra, s igy tovább; 3) hogy a lakrészek száma egyes osztályokhan ugyanazon adótétel mellett nagyon különböző, pl. a VI. osztályban csak 8. és 9; a VIII. osztályban már 10—14; a XIII. osztályban 30—35 lakrész van; . . 4) hogy az 50<>/

0- és méginkább a 100 %-nyi emelkedés sok helyen a házbér adó irányában is igazságtalan túlterheltetésnek bizonyul be, sok helyen a házbéradót meg sem közeliti, a mi különösen a nyitott helyiséggel (bolt, kávéház, mészárszék, korcsma) biró házaknál feltűnő mert ott egy formán 100 %-kal emelkedik az adótétel, akár egy ily helyiséggel bir a ház akár 10 vagy még többel is. Ezen hiányokon ha nem is gyökeresen, de tetemesen lehet a törvény részbeni módositása által is segíteni, s azért most a rendszert, s a ház összeirási és az adókivetési eljárást nem érintő oly változásokat hoztam javaslatba, melyek által az adókivetés egyszerűbbé tétetik, az adóteher helyesebb arányban osztatik föl, s az adó még is az ./* alatt ide mellékelt kimutatás szerint */. 1.190,000-—1.200,000 forinttal emelkednék. A javaslatba hozott módosítások súlypontja a 6. §-ban foglalt új osztályzatban és a 7. §-ban fekszik. Az új osztályzat az adótételek mérsékelt fölebbemelése mellett 13 helyett csak 10 osztályt foglal magában, az I—

VI. osztályokba a házak az eddig is figyelembe vett lakbér szám szerint soroztainak be, 'de a VII., VIII. és IX. osztályokba beosztott lakrészek száma már nem 21, mint most, hanem csak 15 lesz, úgy hogy egy osztályról a másikra a lakrészek száma csak kettővel emelkedik ; a X. osztálytól kezdve azután már minden ház, mely 16 vagy ennél több lakrészszel bir, egyformán minden egyes lakrész után ugyanazon adóval, t. i. 3 forinttal rovatik meg, holott jelenleg 15—35 lakrésznél az egy lakrészre eső adó 2 frt 10 kr. és 3 frt 30 kr., tehát 1 frt 20 kr. különbséggel, de azon anomáliával is váltakozik, hogy egy lakrészre a nagyobb (több lakrészből álló) háznál a kisebb adóátlag, a kisebb háznál a nagyobb adóátlag esik. Azt vélem, hogy javaslatom szerint a kivetés egyszerűbb, az adóteher fölosztása arányosabb lesz. FŐRENDI IROMÁNYOK VII. 1872/5. «6