Főrendiházi irományok, 1872. VII. kötet • 347-398. sz.

Irományszámok - 1872-355

CCCLV. SZÁM. 91 továbbá a fő- és fiókintézetek székhelyének, továbbá az alapszabályoknak két példányban közlése s a befizetett részvénytőke pontos kitétele mellett azon kir. adóhivatalt értesíteni, melynek kerületében a társulat igazgatóságának vagy főügynökségének székhelye van, kijelölvén mindazon fiókintézeteket, melyek után az adót együttesen szándékoznak leróni. Ezen kivül kötelesek a fiókintézetek üzletvezetői a fióküzlet megkezdéséről az illető község elöljáróságát is értesiteni. Az alapszabályok megváltoztatása, valamint új részvények kibocsátása hasonló módon és helyen jelentendő be. 8. §. A társulatok adója mindig az adóévet megelőző 3 évi, a mennyiben pedig annyi éven át a társulat még fenn nem állana, az üzlet megkezdésétől számitandó időre készített mérleg alapján, a 3. és 4. §§-ok szabványainak figyelembe vétele mellett vettetik ki. 9. §. A vállalat üzletadója rendszerint azon községben vettetik ki, melyben a vállalat igazgatásának, külföldi társulatokra nézve pedig ott, a hol a belföldi főügynökségnek székhelye van. Azon vállalatok, melyek azon községen kivül, hol üzletük központi igazgatása van, más községekben, de a magyar állam területén belül tartanak fióküzletet, fiókintézetet vagy raktárakat, a fővállalat székhelyén adóztatnak meg, ha a fióküzletek, fiókintézetek és raktárak a fővállalattal oly szoros összeköttetésben vannak, hogy azokat önnálló üzletnek tekinteni nem lehet. Ha azonban a kapocs, mely a fővállalat és fióküzlet között létezik, csak arra szorítkozik, hogy mindkettőjüknek közös igazgatásuk van, a fővállalat és a fióküzlet külön-külön rovatnak meg adóval azon községben, melyben vannak. Ha társulatoknál a vállalat székhelye nem ugyanaz, mely az igazgatásé, az üzletadó 20%-ka az igazgatóság székhelyén, a fönnmaradó 800/

0-ka pedig, mely az igazgatóság székhelyén nem lévő vállalat jövedelmére esik, a vállalat székhelyén iratik elő. Ily esetekben az üzletadót a vállalat igazgatóságának székhelyén működő adókivető bizottság állapítja meg. Vasúti vállalatok egész adója az igazgatóság székhelyén rovatik ki. A szabadalmazott osztrák államva suttársulat, az első duna-gözhajózási társulat, valamint a működésüket a monarchia mindkét állam területére kiterjesztő vállalatok által a magyar államkincstár javára az 1870. XVII. és 1873. XIII. törvényczikkek szerint fizetendő adó az e törvényczikkekben meghatározott módon állapittatik meg és szedetik be. 10. §. Az e törvény szerint kivetendő adó az illető adóköteles vállalatok és egyletek igazgatói vagy ügyvezetői által az igazgatóság székhelyén teendő bevallás alapján, a 8. §. értelmében állapittatik meg. A jövedelem-bevalláshoz köteles a vállalat igazgatója vagy ügyvezetője, a részvények utáni osztalékok, illetőleg kamatok felosztására és kifizetésére vonatkozó közgyűlési határozatnak szabályszerűen hitelesített kivonatát s a vállalat jövedelmi mérlegét csatolni. Ha a jövedelemmérlegben más községekben levő oly fióküzletek jövedelmei is, melyek a 9. §. szerint külön adóztatandók meg, benfoglaltatnának, e körülmény a fióküzletre eső jövedelemnek kitüntetése mellett a vallományi ivén megjegyzendő. Az adó kirovása az 1868. XXVI. törvénycikkben körülirt módon történik. 13»