Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.

Irományszámok - 1872-293

CCXCIII. SZÁM. 87 védelmét Írásban be nem nyújtotta: az eljárás a fennebbi szakaszok értelmében mind a mellett is megtartandó, s a biróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot. Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg, s azokat a tárgyalás megkezdése előtt írásban igazolja : a tárgyalásra uj határnap tűzendő ki. Ha a tárgyalás megtartatott és a vádlott utólag vétlen elmaradását igazolja : 15 nap alatt a tárgyalás újbóli felvételét kérheti. Ily igazolásnak csak egyszer van helye. 97. §. A felebbviteli fegyelmi biróság a felterjesztett iratok alapján határoz. 98. §. A fegyelmi biróság, ha ugy véli, hogy a panaszlott cselekmény vagy mulasztás büntettet képez: az iratokat további eljárás végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át. 99. §. A fegyelmi bíróságnak ítélete ellen uj bizonyítékok alapján a 102. §. második bekezdésében kiszabott elévülési idő lefolyta előtt a perújítás megengedtetik. 100. §. Az eljáró ügyvédi kamara székhelyén levő kir. ügyész, vagy megbízott helyettese a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat megtekintheti, — a vizsgálat megindítása, kiegészítése, ugy a szóbeli tárgyalásnál a kamara ügyészének előterjesztése után a megfenyités iránt inditványokat tehet, és a hozott határozatok ellen fölebbezéssel élhet. Ha a kamara ügyésze a fegyelmi pert megindítani vagy folytatni nem akarja, a kir. ügyész azt saját felperessége alatt viheti, folytathatja és egyátalában mindazon jogokkal élhet, melyek a kamara ügyészét a fennebbiek szerint illetik. 101. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magánfél kérelmezi : ez mint magánvádló a perbe befolyhat, a vizsgálat folyama alatt szintén ugy, mint a szóbeli tárgyalásnál a bűnösség kimondása és esetleg a kártérítés iránt inditványokat tehet, tekintet nélkül arra, hogy a karaara ügyésze akarja-e folytatni a pert vagy sem; végre a mennyiben fel ebb vitelnek van helye, jogorvoslattal is élhet. Azon esetre, ha mind a kamara ügyésze, mind a kir. ügyész a pertől eláll: a magán vádló azt saját felperessége alatt folytathatja, és mindazon jogokba lép, melyek a fennebbiek szerint a kamara ügyészét illetik. Ha akár a kamara ügyésze, akár a kir. ügyész, avagy mindketten viszik a pert: magánfél szintén önállóan folyhat be, és a szóbeli tárgyalásnál ezek után terjesztheti elő indítványát. Magánfél azonban ezen jogait csak ügyvéd által érvényesítheti, kit kötelese czélra külön meghatalmazványnyal ellátni, és a fegyelmi bíróságnak bejelenteni; ez esetben a fegyelmi biróság minden határozatát a magánfél ügyvédével közölni tartozik.