Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.

Irományszámok - 1872-293

76 ccxciir. SZÁM. V. FEJEZET. Az ügyvédek jogai és kötelességeiről. 38. §. Az ügyvéd jogosítva van az ország valamennyi birósága és hatósága előtt feleket képviselni. A meghatalmazottak, vagy közjegyzők általi képviseletre nézve, az eziránt rendelkező törvények és szabályok tartatnak fenn. 39. §. Ki„ a nélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek bíróságok, vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja, a kir. ügyész, kamara ügyésze, vagy magánfél panasza folytán 5—50 frtig, ismétlés esetében pedig 20 —100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendő s az ítéletben egyszersmind kimondandó : hogy az ekként megbüntetett egyén, a feleknek képviseletétől eltiltatik. Ha a felek képviseletétől itéletileg eltiltott egyén, ezen üzletszerű foglalkozást továbbra is folytatná, ily esetben 3 hónapig terjedhető fogsággal fenyítendő. 40. §. Az ügyvéd köteles a megbízó félnek az átvett iratokról téritvényt, a felvett előlegről pedig nyugtát adni. 41. §. Az ügyvéd köteles a neki felajánlott megbizás el-vagy el nem fogadása iránt, késedelem nélkül nyilatkozni. Az ügyvéd a megkereső félnek a képviselet elvállalását a 28. §-ban foglalt eset kivételével megtagadhatja, és a már elvállalt képviseletet is felmondhatja. A felmondási idő harmincz napot tesz, a képviselt fél értesítése napjától kezdve, mely időig az ügyvéd a képviseletet híven vinni, és a felet minden joghátrány ellen megóvni köteles. 42. §. A fél az ügyvédtől a képviseletet előleges felmondás nélkül is bármikor elvonhatja. 43. §. A fél halála esetében tartozik az ügyvéd, — habár hatalmazványa az örökösök nevére is szól — azonnal, mihelyt a fél elhalálozása tudomására jut, mind az előtte ismert örökösöket, mind pedig azon bíróságot vagy hatóságot értesiteni, mely előtt az elhunytnak Ugye folyamatban van.