Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.
Irományszámok - 1872-318
252 CCCXVIII. SZÁM. 5. §. A földadó tárgyát nem képezik : a) kősziklák, vizmosások, futóhomokok, folyók, patakok, állandó tavak és mocsárok, a mennyire ezek, vagy amazok legeltetésre gyékény vagy nádvágásra nem használtathatnak ; o) a közutak stb. (lásd a képviselőházi szöveg a) pontját) ; c) a beépített háztelkek és az udvarok; d) a földnek a viz elleni megvédése czéljából készült állandó védtöltések, árkok és csatornák ; e) temetkezési helyek; f) országos stb. (lásd a képviselőházi szöveg /) pontját); g) a közhatóságok stb. (lásd a képviselőházi szöveg g) pontját.). tató összeg külön százalékban" lesz kiszámítandó és hozzá adandó. A határőrvidéki részek ebbeli mentessége fentartatik. 4. §. A földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület, a mennyiben nem adómentes (5. §.), habár tényleg más czélra fordittatik is. 5. §. A földadó tárgyát nem képezik: a) a közutak, állandó díílőutak, utczák és közterek ; b) a beépített háztelkek és az udvarok; c) szállításra használható és vízmüvekre szolgáló csatornák; d) az 1871. XXXIX. és XL. törvényczikkek oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák ; e) temetkezési helyek; f) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló oly kertek, melyek tudományos, közhasznú, vagy jótékony intézetek czéljára közvetlenül szolgálnak ; g) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hasonczélu egyesületek által közczélokra, nem pedig kereskedésre fentartott, — úgyszintén a tanítási czélokra szolgáló fa- és szőllőiskolák. 6. §. Ideiglen adómentesek: a) az 1868. XXV. t. ez. stb. (lásd a képviselőház szövegét) ; b) oly földterületek stb. (lásd a képviselőház szövegét) 15 évig ; ártérben fekvő birtokoknál, melyek az ezen törvényszerinti adókivetés után az 1871. 39. és 40. t. ez. értelmében készített és kezelt védművek által akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén ármentesitettek, az ármentesítés előtt az egyes földrészletekre nézve megállapított katasteri tiszta jövedelem, a védműnek elkészítésétől számítandó 20 évig változás alá nem jöhet, habár időközben az ország egész területére nézve uj földadó szabályozás eszközöltetnék. c) erdősítések usque nem jár (lásd a képviselőházi szöveget) ; c) pont 3-ik bekezdése. 6. §. Ideiglen adómentesek: a) az 1868. XXV. törvényezikk 7. és 8. §§-ai aiapján ideiglenes adómentességet nyert földrészletek a le nem járt adómentességi idő tartamára ; — ezen adómentesség kiterjed a határőrvidéki részekben történt telepitéseknél engedett ideiglenes adómentességi esetekre is ; b) oly földterületek, melyek a jelen törvényszerinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték, s utóbb csak rendkivüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, ezen időponttól fogva 15 évig ; c) erdősitések a másnemű művelésre tartósan nem használható területeken, jelesen: futóhomokon, köves vagy vizmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősítés befejezésétől kezdve, az erdősítés nehézségéhez és költségéhez mérten 20—40 évig, mely idő