Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.

Irományszámok - 1872-318

252 CCCXVIII. SZÁM. 5. §. A földadó tárgyát nem képezik : a) kősziklák, vizmosások, futóhomokok, fo­lyók, patakok, állandó tavak és mocsárok, a mennyire ezek, vagy amazok legeltetésre gyé­kény vagy nádvágásra nem használtathatnak ; o) a közutak stb. (lásd a képviselőházi szö­veg a) pontját) ; c) a beépített háztelkek és az udvarok; d) a földnek a viz elleni megvédése czéljá­ból készült állandó védtöltések, árkok és csa­tornák ; e) temetkezési helyek; f) országos stb. (lásd a képviselőházi szöveg /) pontját); g) a közhatóságok stb. (lásd a képviselőházi szöveg g) pontját.). tató összeg külön százalékban" lesz kiszámítandó és hozzá adandó. A határőrvidéki részek ebbeli mentessége fentartatik. 4. §. A földadó tárgyát képezi minden gazdasági­lag használható földterület, a mennyiben nem adómentes (5. §.), habár tényleg más czélra for­dittatik is. 5. §. A földadó tárgyát nem képezik: a) a közutak, állandó díílőutak, utczák és közterek ; b) a beépített háztelkek és az udvarok; c) szállításra használható és vízmüvekre szolgáló csatornák; d) az 1871. XXXIX. és XL. törvényczikkek oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák ; e) temetkezési helyek; f) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló oly kertek, melyek tudományos, közhasznú, vagy jótékony intézetek czéljára közvetlenül szol­gálnak ; g) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hasonczélu egyesületek által közczélokra, nem pedig kereskedésre fentartott, — úgyszintén a tanítási czélokra szolgáló fa- és szőllőiskolák. 6. §. Ideiglen adómentesek: a) az 1868. XXV. t. ez. stb. (lásd a képvi­selőház szövegét) ; b) oly földterületek stb. (lásd a képviselőház szövegét) 15 évig ; ártérben fekvő birtokoknál, melyek az ezen törvényszerinti adókivetés után az 1871. 39. és 40. t. ez. értelmében készített és ke­zelt védművek által akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén ármentesitettek, az ár­mentesítés előtt az egyes földrészletekre nézve megállapított katasteri tiszta jövedelem, a védmű­nek elkészítésétől számítandó 20 évig változás alá nem jöhet, habár időközben az ország egész terü­letére nézve uj földadó szabályozás eszközöltetnék. c) erdősítések usque nem jár (lásd a képvi­selőházi szöveget) ; c) pont 3-ik bekezdése. 6. §. Ideiglen adómentesek: a) az 1868. XXV. törvényezikk 7. és 8. §§-ai aiapján ideiglenes adómentességet nyert földrészletek a le nem járt adómentességi idő tartamára ; — ezen adómentesség kiterjed a ha­tárőrvidéki részekben történt telepitéseknél enge­dett ideiglenes adómentességi esetekre is ; b) oly földterületek, melyek a jelen törvény­szerinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték, s utóbb csak rendkivüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, ezen idő­ponttól fogva 15 évig ; c) erdősitések a másnemű művelésre tartósan nem használható területeken, jelesen: futóhomokon, köves vagy vizmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősítés befejezésétől kezdve, az erdősítés nehézségéhez és költségéhez mérten 20—40 évig, mely idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom