Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.

Irományszámok - 1872-314

234 cccxrs Article 9. Les Consuls Généraux et Consuls pourront nommer de Vice-Consuls et des Agents Consulai­res dans les villes, ports et localités de leur arron­dissement consulaire, sauf l'approbation du gou­vernement territorial. Ces Agents pourront être indistinctement choi­sis parmi les sujets des Hautes Parties contractan­tes, comme parmi les étrangers, et seront munis d'un brevet délivré par le Consul qui les aura nommés et sous les ordres duquel ils devront exer­cer leurs fonctions. Ils jouiront des privilèges et immunités stipulés par la présente Convention, sauf les exceptions contenues dans les articles 3, et 5. Article 10. Les Consuls Généraux, Consuls, Vice-Con­suls ou Agents Consulaires pourront, dans l'exer­cice des fonctions qui leur sont attribués, s'adres­ser aux autorités de leur arrondissement consulaire, pour reclamer coitre toute infraction aux traités ou conventions existant entre les Hautes Parties con­tractantes, ou contre tout abus dont leur nationaux auraient à se plaindre. Si leurs reclamations n'é­taient pas accueillies par les autorités de l'arron­dissement, ou si la résolution prise par ces der­nières ne leur paraissait pas satisfaisante, ils pour­ront avoir recours, a défaut d'un Agent diploma­tique de leur Pays, au Gouvernement de l'Etat dans lequel ils résideraient, i Article 11. Les Consuls Généraux, Consuls, Vice-Consuls et Agents Consulaires des deux Parties, ainsi que leurs Chancelliers, auront le droit de recervoir dans leurs Chancelleries, au domicile des parties et a bord des navires de leur nation, les declarations que pourront avoir à faire les capitaines, les gens de l'équipage et les passagers, les négociants et tous autres sujets da leur pays. Ils seront egalement autorisés à recervoir les dispositions testamentaires de leurs nationaux et tout autre acte de droit civil, qui les concer­nent et aux quels on voudrait donner forme au­thentique. r . SZÁM. IX. czikk. A fííconsuloknak és consuloknak szabadsá­gukban álland a consulsági kerületekhez tartozó városokban, kikötőkben és helyiségekben, az illető kormány jóváhagáysa mellett, alconsulokat és consuli ügynököket kinevezni. Ezen ügynökök szabadon választhatók, a ma­gas szerződő felek polgárai vagy külföldiek kö­zül és kinevezési okmánnyal látandók el az ókét kinevező consul által, kinek alá is rendelvék. Különben élvezik ők is a jelen egyezmény által a consulok javára meghatározott előjogokat és mentességeket azon kivételekkel, melyek a III. és V. czikkben emlitvék. X. czikk. A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök az őket illető' tiszt teljesítése alkalmával a kerületükbeli hatóságokhoz szaba­don forduhatnak a végből, hogy felszólaljanak a magas szerződő felek közt fennálló szerződé­seken vagy egyezményeken ejtett sérelmek vagy bármely visszaélés ellen, mely a nemzetükbe­lieknek panaszra ad okot. Ha felszólamlásaik a kerületükbeli hatóságok részéről meg nem hall­gattatnak, vagy ha az ez utóbbiak által hozott határozatok előttük kielégítőnek nem látszanád nak, szabadságukban álland — saját államuk diplomatiai képviselőjének hiányában — azon állam kormányához főlebbezéssel fordulni, mely­ben székelnek. XI. czikk. A két fél főconsulai, consulai, alconsulai vagy consuli ügynökei valamint azok kanezellárai­nak joguk van, akár saját irodájukban, akár a fe­lek lakásán, akár nemzetükbeliek hajóin elfogadni azon nyilatkozatokat, melyeket nemzetükbeli ka­pitányok, hajó személyzet, utasok, kereskedők vagy polgárok náluk tenni kivannak. Elfogadhatnak hasonlóképen a nemzetükbeliek részéről végrendeleteket és más őket érdeklő ma­gánjogi cselekvényeket, melyeknek azok hiteles alakot adni kivannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom