Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.

Irományszámok - 1872-311

GCCXL SZÄM. 20.1 hol a részletes felmérés még nem eszközöltetett, a tagositási munkálatok, ezekhez tartozó vagy más földkönyvek és térképek, s a hol ezek sincsenek, a tényleg fennálló föídadó-ideiglen behozatala alkalmával készitett eoncretalis térképek, s egyéb segédadatok alapján történik. E czélból közhatóságok és magánosok a birtokukban levő térképeket, földkönyveket, vagy azokból készült kimutatásokat a kiigazítással megbízott közegeknek téritvény mellett kiszolgáltatni, vagy azoknak megtekiutésére s lemásolására módot nyújtani tartoznak. Az állam az átadott okiratok épségben tartása és visszaszolgáltatásáért felelős. 36. §. A járási bizottság mindjárt megalakulása után, egy járásbecslöt, s ennek akadályoztatása esetére egy helyettes becslöt választ, s ezen járásbecslő, illetőleg helyettese, a 37., 38. §§-ban körülirt teendőkhöz a becslőbiztos által meghiva, azzal együttesen eljár. A járásbecslőnek és helyettesének akadályoztatása vagy meg nem jelenése, a munka folytatását fel nem tartóztathatja, s ily esetben a becslőbiztos azt maga folytatja és fejezi be. Ha a becslők valamely tárgyra nézve nem tudnak megegyezni, a bizottságban mind a kettőnek nézete meghallgatandó. 37. §. A becslők elkészítik a járás gazdasági leírását, melyben mindenesetre elősorolandók a járás kiterjedése, határai, községei, földrajzi fekvése, égalji viszonyai, talajának átalános jellege, ennélfogva mívelhetésének könnyű, vagy nehéz volta, a rajta előállítható termékek nemei, a nyerhető termések nagysága, azoknak szokásos árai, a járásban szokásos gazdálkodási rendszer, az igás és kézi napszámok bére, a talaj termőképességét fokozó és biztosító mesterséges csatornák, védtöltések vagy azokat csökkentő földárjai, vadvizek vagy vízállások, a közlekedési eszközök és a piaczi viszonyok, a járás népességének arányai, szokott foglalkozási módja, a földbirtok megoszlása kis és nagy gazdaságokra. Kimutatandó továbbá a kis, közép és nagy birtokok vagy egyes mívelési ághoz tartozó földrészletek után holdankint fizetni szokott évi haszonbér is, mely adatok nem az egyes birtokok jövedelmezőségének megállapítására, hanem azon czélból használandók, hogy a járások és majdan a kerületek közötti arány megítélésénél tájékozóul szolgáljanak. A leírás adatainak helyességét a járásbizottság megvizsgálja, megállapítja, s az igy megállapított járásleirás alapján eldönti, vájjon több osztályozási vidékre legyen-e a járás elkülönítendő, s ha igen, hányra. ás. §. A becslők a bizottság által átvizsgált s megállapított járásleirás adatai (37. §.) alapján a minőségi osztályok s a tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot dolgoznak ki. A minőségi osztályok mívelési áganként a vidéken szokásos gazdálkodási rendszer mellett nyerhető holdankinti tiszta jövedelem nagyobb vagy kisebb foka szerint állitaudók fel. Ehhez képest me<rállapitandók a járásban, illetőleg osztályozási vidéken található legjövedelmezőbb, legcsekélyebb jövedelmű és a szükséghez képest a többi közbeeső osztályok. 39. §. A tervezett tiszta jövedelmi fokozat alapján a becslők megnevezik azon községi határokat, illetőleg dűlőket, melyekben az egyes minőségi osztályok előfordulnak, s az azokat jelző mintatereket kitűzik. FŐRENDI IROMÁNYOK VI. 1872/5. 26