Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.
Irományszámok - 1872-311
196 CCCXI. SZÁM. Virágos kertek a hasonló talajú és fekvésű haszonkertek módjára becsülendök meg. i c) Rétek (kaszálók) terméséül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miből mívelési költség fejében a kaszálásra, gyűjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog- és igás napszámok költségei vonandók le. d) Szöllők terméséül vétetik a szőlő, illetőleg must- és törkölytermés, továbbá az összes gyümölcs és más raelléktermények értéke, a miből mívelési költség fejében az elfedésre, kinyitásra, a kapálásra, metszésre, kötésre, kocsolásra, szüretelésre és orizésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésítésre, (homlitás, döntés, bujtás,) és a telek épségben tartására szükséges müvekre fordított költség vonandó le. e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésű és talajú rétekkel egybehasonlitva állapítandó meg. Fekvésűknél és talajuknál fogva más mívelési ágba nem alkalmas legelők, az azokon eltartható lábasjószág száma, s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkint mennyi ideig képesek eltartani. j) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a tő-árt számitva) tekintettel a tartós fatermelés határai között előállítható és a helybeli viszonyok szerint állandóan értékesíthető famennyiségre, és az erdei mellék-haszonvételek, u. m. a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubacs ; a miből mívelési költség fejében az erdö'tenyésztésre, ápolásra s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le. Gesztenye, eperfa és hasonnemü ültetvények használatuk módja szerint a gyümölcsös kertek, vagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendŐk meg. g) Nádasok terméséül a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi és igás napszámra fordított kiadás vonandó le. h) Mulató-, dísz- és vadaskertek a talajminőség kellő tekintetbe vételével azon mívelési ágba sorozandók, melybe főalkatrészeik szerint tartoznak. 17. §. A termés évi átlaga a beeslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részében szokásos gazdálkodási rendszer alapján, a fánál a vidékben szokásos erdovágatási forga (turnus) egész évsorozatának átlaga, — az erdei mellékhaszonvételeknél és szőlőknél az utolsó 15 év, — egyéb mívelési ágaknál pedig az utolsó 10 év tapasztalatai szerint számittatik ki. 18. §. A gazdálkodási költségek kiszámitásánál a napszám és anyag értékének átlaga az 1867— 1872-ig terjedő hat évi időszak közép árai szerint, és pedig a gazdaságban felhasznált termények ára a 19. §. értelmében számittatik ki. A munka-ár átlagának kiszámitásánál azonban a kivételes körülmények, például vasúti vagy más nagyobb mérvű építkezések által ideiglenesen előidézett áremelkedések számításba nem vétetnek. Oly földterületeknél, melyeknek jelen termőképességben tartása folytonosan különös költségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodás elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák, csövek és készülékek, vízmosások, zuhatagok és hószakadások elleni védművek, a határvédek és a telek vagy a telek egy részének mívelhető állapotban tartására szükséges töltések, árkok, vagy alagcsövezés stb. fentartására szükséges költségek a rendes gazdálkodási költségekbe számítandók.
