Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.

Irományszámok - 1872-311

CCCXI. SZÁM. , 177 véleménynyel és S toll Károly képviselő által beadott ezen módositványnyal : „a szalma, törek és polyva csak ott ne száraittassék a termési hasznok közé, a hol a földek — mert trágya nélkül nem teremnek — trágyáz tatnak. " Ezek felett a tanácskozás berekesztése után a szavazás eszközöltetett, 4320. A törvényjavaslat 17-ik §-át illetőleg a főrendi ház módositott szövegére a bizottság ujabb módositást hoz javaslatba 4322. Ezután következett a főrendi ház által a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatban tett módositások tárgyalásának folytatása. Es pedig a törvényjavaslat 18. és 19. §§. tett főrendi házi módositványok felett folytattatott a tegnapi ülésben megszakított tanácskozás, kiterjedvén az e §§-ok iránt a katasteri bizottság által tett közvetítő indítványra is. Ezek felett a vita lefolyván, a főrendi ház módosításai és a bizottság által javasolt szerkezet közötti elvi eltérésekre nézve a szavazás alá veendő kérdések részenként az elnök által megállapittatván, egyenként szavazás alá bocsáttattak, melynek eredménye lett, s a ház a bizottság javaslatát 93 nem szavazattal 73 igen szavazat ellenében elejtvén, a főrendi ház módositványa elfogadtatott. Ugyan e pont 7-ik sorába, e szónak „gyomirtásra" felvételére czélzó főrendi házi módositvány mellőzésével elfogadtatott a bizottság javaslata, s e szó után „egyenértéke" beiktattattak e szavak: „s ott hol az rendszerint előfordul, a gyomirtás költsége". Azonban e szó után „cséplésre" e szavaknak „megkívántató költség, illetőleg" felvételére, nemkülönben, a b) d) pontok szövegére tett módositványok, továbbá az f) pontra tett módositás azon hozzáadással, hogy e pont szövegéből e szó „tényleg" kihagyassék, s végre a h) pontra tett módositás a főrendi ház szerkezete szerint elfogadtatott. s a ház a 17-ik §-t a katasteri bizottság szövegezése szerint fogadta el. FŐüENDI IROMÁNYOK VI. 1872/5. hogy a ház a katasteri bizottság azon javaslatát, miszerint a gazdasági költségek kiszámitásánál, valamint — a szőllő és fa kivételével — a gazdasági termények középár átlaga 10 évi, és pedig 1865. 23