Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.
Irományszámok - 1872-303
CCCIII. SZÁM. 115 Ennek törvényerőre emeltetése után a jelenleg önálló városok egy része különben is már a megye felügyelete alá helyeztetik, a fentartani javasolt 22 városi törvényhatóságban pedig- a városi főispánoknak hatásköre legtöbb helyen az illető megyei főispánra ruházható, kivételnek csak oit lévén helye, hol a szabad királyi vagy törvényhatósági joggal felruházott város nem egyszersmind a megye székhelye és oly nagyobb fontosságú hely, melyben az állam érdekeinek megóvása esetleg külön főispán fentartását teszi szükségessé. Ily városok : Budapest főváros, Szabadka, Versetz és Újvidék városok, ilyenek továbbá azon esetre, ha oda megyei székhely jövőre nem esnék, Debreczen és Szeged sz. kir. városok, melyek részére ez esetben, nagy jelentőségüknél fogva, külön főispán volna fentartandó. Ezen esetek figyelembe vétele teszi szükségessé azt, hogy ne a városi főispánok egyszerű eltörlését, hanem az idézett törvényczikk ide vonatkozó §-ának módositását hozzam javaslatba. De azon esetre is, ha a fentjelzett több városi törvényhatóság megszüntetése iránt külön beadott törvényjavaslat nem fogadtatnék is el a törvényhozás által azon mértékben, mint az általam javaslatba hozatott, a jelen törvényjavaslat szüksége azért még is fennáll, s legföllebb annak gyakorlati alkalmazása szenvedne nénai modositást, a mennyiben ez esetben, még néhány főispánnal többre leend szükség, mint ezt fennebb jeleztem. Nem tagadom, hogy sok helyen ma is fennáll azon a múlt időkből áthozott előítélet, hogy a városok és a városi lakosság érdeke ellentétben áll a megyék és megyei közönség érdekével, s ez lehetett részben oka a városi külön főispánok felállításának. Az állam érdekében áll azonban a magán érdekek ezen elkülönítését lehetőleg megszüntetni, s a válaszfalakat ezek között eltávolítani, s ezen czélt is részben előmozditandja az ezen törvényjavaslat által foganatosítandó intézkedés. De ha volt a városok és megyék közt előfordulható súrlódásnak némi jogosultsága a múltban, ez most, miután a honpolgárok jogegyenlősége nem csak a törvény által, de az élet és szokás által is biztosítva van, miután törvény által szabályozva van a törvényhatóságok és községek jogköre s azok egymás irányában való kötelességeik; ily súrlódásnak s az érdekek ezen elkülönítésének ma semmi alapja sincs, — s azért, ha ugyanazon főispán alá helyeztetnek, az sem a megye, sem a város ártalmára nem lehet. Nem megvetendő tekintet pedig az, hogy ezen intézkedés által, a közigazgatás minden hátránya nélkül, évenkint mintegy 50.000 forintnyi megtakarítás esik az állam javára. A fentebb előadottakból következik, hogy ugy a belkormányzat egyszemsitése, mint a takarékossági érdekek is egyaránt szükségessé teszik a jelen törvényjavaslatban tervezett intézkedést, melynek mielőbbi elfogadását azon szempontból is ajánlom, hogy az abból eredt megtakarítás már az 1875-ik évi államköltségvetésbe felvehető legyen. Budapesten, 1873. november 5-én. Gr. Szapáry Gyula, s. k., m. k. belügymmister. 15*