Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.
Irományszámok - 1872-240
CCXL. SZÁM. 47 Melléklet a 240. számú irományhoz. Indokolása az állami kiadások fedezésére szükséges kölcsön felvételéről szőlő törvényjavaslatnak. Az 1873: XXXIII. tv. ez. folytán felvett 76 2 / 4 millió o. é. forintnyi kölcsönnek csak egy harmad részére vállalt az illető bankár-consortium feltétlen fizetési kötelezettséget, s ezen harmad utolsó részlete lefizetésének határidejéül f. é. február végét tűzte ki. Az emiitett kölcsön másik kétharmad részére nézve a bankár-consortium csupán optiót vállalt oly módon, hogy optionalis jogával mindegyik harmadra nézve egészben is, részben is élhessen, s ez optióval élésének esetére a második harmadra nézve a fizetést márczius, április és május hónapok végére; a harmadik harmadra nézve, melyet illetőleg magának az optiót június végéig tartotta fenn, június és július végére ajánlotta meg. A pénzügyminister által ezen feltételek elfogadtatván, az elől emiitett törvényben is kifejezésre jutottak. Hogy a fizetési határnapoknak eképen lett megállapítása, tekintve az állampénztárnak szükségleteit, téves volt, kitetszik onnét : hogy miután a hitelező bankár-consortium kezdetben a felvállalt részletes fizetéseket elismerésre méltó előzékenységgel a kijelölt határnapoknál sokkal korábban teljesítette, s igy a 76 2 / 4 millió fitnyi kölcsönnek első két-harmad része már f. é. február 17-ik s a 3-ik részletből is névszerinti értékű 837,000 f St. már márczius 17-ig lefizettetett, mindezen Összegek, az ápril elsejére eső kötelezett fizetéseknek még márczius hónap folyama alatt történt biztosítása mellett a magyar ált. hitelbanknál letéve volt 764,740 o. é, frt kivételével előbb mint a mostani ministerium a kormányt átvette, egészen kiadattak, ugy hogy nekem, midőn a tárczát átvettem, a többször emiitett kölcsönből azon mintegy 40 millió frtnyi összeg helyett, melynek, ha a kijelölt fizetési határnapok megtartatnak, akkor még érintetlennek lenni kellett volna, — eltekintve az arany és ezüst érezpénzek ágiójának előre ki nem számitható, de nem nagy különbözeteitől, — csak 16,643.894 o. é. frt maradott rendelkezésemre oly módon, hogy ezen összegből 764,740 frt o. é. a magyar ált. hitelbanknál volt ideiglenesen letéve; 15,879.155 frt o. é. pedig a consortium által még el nem adott kincstári utalványok elárusitásából volt várandó. Ezen kincstári utalványoknak elárusitása, mely kezdetben oly gyorsan történt, márczius 17-ke óta csaknem egészen fennakadt, s csak ápril közepe táján indult ismét kisebb összegekben meg: magam pedig mind e mellett ezen kincstári utalványokról nem rendelkezhettem, mert azok még most is a consortium optiója alatt állanak.
