Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-238

38 CCXXXVIII. SZÁM. d) ha a fegyelmi biróság elmozdítását mondotta ki, s ez ellen a közjegyző felebbezéssel élt. 185. §. Az ideiglenes felfüggesztés megszüntetendő, ha azon ok, mely miatt elrendeltetett, megszűnt 186. §. A fegyelmi büntetés, ha feddésben állott, két év után, — ha pedig pénzbirságban vagy felfüggesztésben állott, három év után mint súlyosbító körülmény elveszti törvényes hatályát; de csak azon esetben, ha az illető közjegyző időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett. 187. §. A fegyelmi vétség büntethetősége elévül, ha az azt képező tény vagy mulasztás idejétől kezdve két év telt el a nélkül, hogy az a fegyelmi biróságnál feljelentetett volna. 188. §. A kártérítési kereset, a polgári törvénykezési szabályok szerint illetékes birósághoz tartozik. 189. §. A kártérítési kereset elévül, ha a károsult azon naptól kezdve, melyen károsítása tudomására esett, három év alatt a keresetet meg nem indította. XVII. FEJEZET. Fegyelmi eljárás. 190. §. Minden közjegyzői kamara székhelyén fegyelmi biróság alakítandó. Hatásköre a kamara egész területére terjed. A fegyelmi biróság a helybeli kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt a törvényszék két birájából, s a közjegyzői kamara két tagjából áll. A birói tagok sorshúzás, a közjegyzoiek a kamara által jelöltetnek ki egy évre. Tanácsjegyzőt a fegyelmi birósághoz az elnök nevez. Azon esetekben, midőn a fegyelmi eljárás a kamara ellen intéztetik, hiróküldésnek van helye. 191. §. Fegyelmi ügyekben a kir. legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága (1871. évi VIII. törvényczikk 34. §.) képezi a másod- és utolsó fokú biróságot.