Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.
Irományszámok - 1872-238
CCXXXVIIL SZÁM. 33 158. §. Ügyviteli nyelv a magyar. — E nyelvet köteles a közjegyző használni mind a hivatalos pecsét köriratában, mind a könyvek vezetésénél, mind a bíróságokkal, s a közjegyzői kamarával, közjegyzői minőségben folytatott levelezéseiben. XIV. FEJEZET. Közjegyzői levéltárak. 159. §. A közjegyzői levéltárakban az elhalt vagy egyéb módon megszűnt közjegyzők iratai és pecsétjei őriztetnek. Ily levéltár, mindegyik kir. törvényszéknél lesz. Ezen levéltárban mindegyik közjegyző iratai kellő megjelöléssel külön csomókban és zárt szekrényekben őriztetnek. 160. §. A közjegyzői levéltárnál közjegyzői levéltárnok és a szükséghez képest öt helyettesítő segédlevéltárnok alkalmazandó. A levéltári teendőket rendszerint a törvényszéki személyzet végzi. A törvényszéki elnök a törvényszéki bírák egyikét bizza meg a közjegyzői levéltárnok teendőivel. Az irodai teendőket agy kiadó végzi, ki mellé a szükséges számban Írnokok rendelendők. 161. §. Ha a levéltár nagyobb terjedelme külön személyzet kirendelését teszi szükségessé, — mi fölött a közjegyzői kamara és az illető törvényszék előterjesztése alapján az igazságügyminister határoz, — a közjegyzői levéltár személyzete az állampénztárból huzza fizetését. A levéltárnokot, segédjét és a kiadót az igazságügyminister, az írnokokat a törvényszéki elnök nevezi ki. Levéltárnoknak és segéd-levéltárnoknak lehetőleg közjegyzők nevezendők ki, kik ezen állás elfoglalása után, mint közjegyzők többé nem működhetnek. A pályázatot ezen állomásokra az illető közjegyzői kamara hirdeti ki, és javaslatait az igazságügyministerhez terjeszti fel. 162. §. A közjegyzői levéltárból csak a levéltárnok adhat hiteles kiadványokat, hitelesített vagy egyszerű másolatokat, úgyszintén kivonatokat, bizonyítványokat, értesítéseket és őrizet alatt levő okiratokat is csak ő szolgáltathat ki. Az ily okiratokat a levéltárnok irja alá és a közjegyzői levéltár pecsétjével látja el. Az ügyvitelnél a közjegyzők részére e tárgyban fennálló szabályok szolgálnak zsinórmértékül. FÖßENDI IROMÁNYOK V. 1872/5. 5