Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.
Irományszámok - 1872-254
172 CCLIV. SZÁM. Áz aspiiationalis szellőzés gépek alkalmazását nélkülözhetővé teszi s a berlini friedrichshaini tapasztalatok szerint teljesen megfelelő. Tiszta lég vételére az épület oldalain az ablak karfalait legelőnyösebben választottnak véljük, mig az elhasznált levegő a kéményen át távolittatik el. A főbejárat fűtése és szellőztetése ugyauily elvekre van fektetve. Első emeleten van a mintegy 10 D ölnyi terjedelmű váróterem járóbetegeknek, mely egyúttal nappali terem a férfi betegek számára. A nappali terem nők számára a második emeleti nagy kórterem északi végébe van tervezve. Ezen helyiségek czélszerüsége kellőképen indokoltatik azon nyugalom által, melyre a súlyos, különösen műtött betegnek felgyógyulásához szüksége van, s a mely különben a könnyebb sebészi betegek s üdülők által zavartatnék. A főbejárat és lépcsőház másik felén van a tan- és műtőterem. — Alatta földszinten az első tanársegéd lakása, a tanári szoba, az intézet műszer- és könyvtára, egyúttal a műtő növendékek gyüldéje az előadás előtt. A tanterem alatti helyiség tüzelőtár és fűtő hely. A tanterem úgy illeszkedik az épület első emeletéhez, hogy a műtőtér padolata az első emeleti padolattal vízszintes. A tanterem többi padolata 2 lábnyival mélyebb, hogy a padlón álló hallgatók szeme valamivel, csak annyival essék a műtéti asztal táblája fölé, hogy az ott bemutatott tárgyakat lássa. A műtőtér a félkörű terem fenekébe van tervezve, hogy midőn a műtendő beteg a világosság felé fordittatott s a műtő vele szemben helyet foglal, a jobbadán mögötte és oldalt elhelyezkedett tanulók a műtét folyamát lássák és kisérhessék. A műtőtér ily elhelyezése a terem fenekében nagy világosságot igényel. Ezt szolgáltatja azon hét ablak, melyek mindegyike 7' széles és 21' magas, s a felső világítás. A padok amphitheatralis oly emelkedéssel bírnak, hogy a következő padokban ülők az előttük tilók fejei felett lássanak. A középső ablak elé, annak szélességében, haránt világítás nyerhetése végett padok nem állíthatók ; ellenben felhasználható e tér hordozható székek odaállitására, vagy álló helyekül. Ezen kihagyott ut által a terem két félre osztatik. Mindegyik fél padjainak emelkedése által az oldalablakok alsó harmada eltakartatik, vagyis az ablakok alsó része által a padok alja világittatik meg. Ezen jól világított helyiség kórisméi, szöveti és vegyi dolgozdának van tervezve, de hogy ezen czélra felhasználható legyen, a tanterem fűtésének oly berendezése helyett, mint milyen a kórtermekben van, hol a betóduló küllevegő az ablak karfalaiba illesztett spirálok által melegittetik, itt a melegítést a földszint alá kellett elhelyezni, s a meleg levegőt az ablakközti derékfalakban csöveken át felvezetni. Az elhasznált levegő eltávolítása a tani teremnek az ablakokkal átellenes falában alkalmazott csöveken át az aspiráló kémény által történik. A tanterem szellőzése és fűtése olykép vétetett tervbe, hogy a 34,370 1X1' levegőürbe 200 személyre fejeukint és óránkint 600 jXj' levegő vezettethessék , vagyis 120,000 j>ö', vagyis hogy a terem levegője szükség esetén egy órában háromszor és félszer megújítható legyen. Ezen első pillanatra igenis gyors levegőujitás czélszerüsége okadatoltatik azon sokszor bűzös tárgyak, tisztátalan üszkös fekélyek stb. által, melyekkel a sebészetnek dolga van, föl sem emiitvén a levegőnek a számos hallgató általi felhasználását, mi mindössze nem csak zsibbasztólag hat a jelenlevőkre, de a beíegitő hatású termékek el nem távolitása folytán fertőzést is idézhet elo az egész intézetben. A tanterembe három bejárás vezet: egy-egy a két padcsoporthoz a tanulók számára, egy középső az emelvényhez, a műtők és betegek számára. Megemlítendő még az aspiráló kémény előtt az előcsarnokba nyiló fülkébe tervezett emelő gép, melylyel a betegek ágyastól rázkódás nélkül egyik emeletből a másikba, esetleg a műtő és tanterem ajtaja elé helyezhetők.
