Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.
Irományszámok - 1872-254
CCLIV. SZÁM. 169 Mindezen eszközök azonban a fönnálló gyökeres bajon nem segitbettek, csakis tűrhetővé tették ismét rövid időre az állapotot, úgy, hogy már az 50-es években egy országos egyetemi kórháznak s egy központi orvosi épületnek felállítása nemcsak az akkori kormány által mellö'zhetlenül szükségesnek elismertetett, hanem a legfelsőbb helybenhagyás is ezen épületek felállitására nézve megnyeretett, a tervek elkészültek, s csakis a közbejött politikai események akadályozták azoknak kivitelét. Az alkotmányos kormány az időközben elejtett építkezési ügyet azonnal újra tárgyalás alá vette, s bold. Eötvös báró oktatásügyi minister, midőn, a tudomány legsürgősb szükségeit fedezendő, az állatgyógyintézeti épületben elhelyezett intézetek tágításán fáradozott, az orvosi kar, a kórboncztan, kórszövettan és hasonszenvészet részére magánházakban bérelt ki helyiségeket, más felől egyúttal a gyökeres orvoslás munkájához fogott, a régi növénykert telkén a természettudományi intézeteket elhelyezni elhatározta, a vegytani intézetet fel is épitette, az orvosi kar, a koródák s a velők kapcsolatos tanintézetek részére pedig—az országos vámház által foglaltatván el a részökre kiszemelt volt tér — az üllői úton vett telkeket ő Felsége és az országgyűlés megegyezésével. A hely alkalmasnak itéletetett, mindenek fölött tekintettel az épületek rendeltetésére, tanintézet és kórházképen szolgálni ; ennél fogva egyfelől azért, mivel a hely a többi egyetemi intézetekhez közel esik s az időkimélés a sikernek nélkülÖzhetlen kelléke oly tanulmányoknál, melyeknél a tantárgyak sokasága mellett azok mívelési módszere megkivánja, hogy a növendék necsak az előadásokat hallgassa, hanem állandóan észleljen és dolgozzék is, ennél fogva a tanárokkal együtt a napnak nagy részét az intézetekben töltse ; — másfelől, mivel az egyetemi kórház tanczélja folytán mindenekelőtt hivatva van a főváros azon szükségének megfelelni, hogy a hirtelen felmerülő s veszély nélkül messze nem szállítható heveny esetek és sérülések a város központjában ápolás alá vétethessenek. — A telkek nagy része azonkívül beépitve nem volt s a városrész lakás tekintetében is a hallgatókra nézve igen kedvező. Az átalános építési programm elkészítésére!873. év tavaszán kiküldött, a ministerium tisztviselőiből és egyetemi tanárokból álló bizottmány, eléje tűzött feladatához képest, az egyetemi koródák és orvosi tanintézetek helyi szükségleteit a tanárok 1869. és 1872-ik évben bemutatott részletes tervezete alapján Összeállította, s a kívánalmakat ugy a mostani kellékekre, mint a jövendőbeli szükségletre nézve előadta. Az építkezési tervben figyelembe vétetett az, mi a tudomány és tanitás tekintetében mellŐzhetlenül szükségesnek mutatkozott. A rendelkezésre álló terület, 6371 • ölet tesz ki. Három oldalról széles utczák által kerittetik és csak egyik — a statio-utcza felé eső része — határos épületekkel. A jelenben az egyetemnél fönnálló koródák és orvosi tanintézetek, névleg : a sebészi, szülészi, szemészi és belgyógyászati koródák, továbbá az államorvostan, az átalános kór- és gyógyszertan, a leiró és tájboncztan, a kórboncztan, a kórszövettan és kórvegytan, valamint az orvoskari és kórházigazgatási épület s a gazdasági és élelmezési épületek a rendelkezésre álló telken 2535 • ölnyi területen fognának felépíttetni, s e szerint a teleknek közel két harmada szabad marad, s a lég megújítására szolgáland. Az épületek elhelyezésére nézve a hygienicus tekintetben ez idő szerint átalán legczélszerübbnek elismert u. n. pavillon rendszer fogadtatott el, ennél fogva a különböző koródák és tanintézetek részére külön külön épületek fognának felállíttatni, s csak oly intézetek helyeztetnének el egy épületben, hol a tananyag megszerzése azt kivánatossá teszi, vagy az egyes tanintézetek terjedelme azt megengedi. Egyúttal költség kimélés végett, s tekintettel a rendelkezéssel álló telkek nagyságára és a tovább terjeszkedés nehéz voltára, úgy a koródák, mint a többi tanintézetek számára kétemeletes épületek vétettek kilátásba, a tanári szállások pedig egészen mellőztettek. FŐRENDI IROMÁNYOK. V. 1872/5. 22
