Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-252

158 CCLIÎ. SZÁM Azonban az ügyvédség magas czélja veszélyeztetnék, ha a törvényhozás ezen határon túl is kiterjesztené tilalmát, és általában megtiltaná minden alaptalan ügy elvállalását. Az ügyvéd ugyan az ügy első bírája, s mint ilyen köteles az eléje terjesztett jogesetet lelkiismeretesen megvizsgálni, és a felet legjobb tudomása szerint felvilágosítani; azonban, ha a fél ügyét mind a mellett is birói elintézés alá akarja bocsátani, ettől őt elzárni nem lehet, és ez esetben az ügyvédet sem lehet a képviselet elvállalásától jogosan eltiltani. 49. §. Ezen rendelkezés kiválóan szükséges, mert a tapasztalás mutatja, hogy ily esetek hazánkban gyakoriak. Ezen visszaélések ásták alá leginkább az ügyvédség tekintélyét s igy ezek igénylik a legszigorúbb intézkedéseket. A javaslat 70 §-a értelmében a törvényszék ezen pénzekről hivatalos eljárás utján intézkedik, és egyúttal megteszi a szükséges lépéseket a fenyítő vagy fegyelmi eljárás megindítása iránt is. 50-51. §§. Az ügyvéd, mint a jog védője, hivatásának teljesen csak ugy felelhet meg, ha a jogvédek használatában korlátozva nincsen, ha e tekintetben a jogvédelem határai között kellő szabadsága biztosíttatik, és ha a fél által vele a védelem czéljából közlött körülményekre nézve tanúskodásra nem kényszeríthető. Azonban ezen szabadságát annyira kiterjeszteni nem lehet, hogy az ügyvéd a hatóságokat, feleket stb. szabadon sértegethesse. 52. §. Az ügyvédség ugyan jövedelmi forrás: azonban azért még sem szabad azt közönséges iparüzletté alacsonyítani ; mert ez tehetné leginkább tönkre az ügyvédség tekintélyét. VI. FEJEZET. Az ügyvédi dij ak. Az ügyvéd önállóságának egyik legnagyobb biztositéka az, ha fáradozásainak kiérdemelt dija részére biztosítva van, ha nem kell annak megítéléséért koldulnia, sem attól félnie, hogy ez bárkinek önkénye által tőle elvonathassék. Az ügyvédnek ezen biztosítását némelyek ugy vélték eszközölhetni, ha a törvény megállapítja a díj-szabályzatot, mely az ügyvédet mind fele, mind a bíró ellenében védi. Azonban ezen biztosítás csak látszólagos, és a czélnak épen nem felel meg. Lehetetlen ugyanis, hogy e díjszabályzat egy igazságos kulcsot találjon; mert ennek megállapításánál lehetetlen az egymással homlokegyenest ellenkező, és az ügyvédtől a fáradozásnak és munkának legkülönbözőbb mértékét kívánó egyes eseteket számításba venni. Ha pedig csak a dijaknak legnagyobb és legkisebb összegei állapíttatnának meg; ugy ez ismét csak az Önkénynek nyitna tért. Ezért a javaslat a díjszabályzat rendszerét el nem fogadta. Fel kell tennünk az ügyvéd becsületességéről, hogy túlságos követeléseket tenni nem fog. És azon ritka esetekre, melyekben az előfordulna, a feleknek kétféle védelmi eszköz áll ren-