Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.
Irományszámok - 1872-245
CCXLV. SZÁM. 115 E szabály alól kivételt képeznek a 75—77. §§-okban kijelölt esetek, melyekben valamelyik fél testi hiánya, s az ezzel való visszaélés lehetősége, valamint a közjegyzői okirat hitelének fenntartása szükségessé teszik, hogy a tanuk, vagy második közjegyző „az ügymenet egész folyama alatt'* jelen legyenek. XXV. Tolmács használata az okiratok felvételénél. (78- §•) Tolmács meghívása akkor szükséges, midőn valamely fél egyikét sem érti azon nyelveknek, a melyeken a közjegyző okiratokat felvenni jogositva van. Erre vonatkozólag a 78. §. kimerito utasításokat ad, melyek nem oly részletesek ugyan, mint pl. az osztrák törvénynek e tárgyra vonatkozó szabályai, de azért teljesen kielégítők. XXVI. Az okirat kellékei. (79-82. §§.) A 79. §. magának a közjegyzői irománynak kellékeit határozza meg akképen, hogy se a személyekre, se az akarat nyilvánításának helyes értelmére nézve kétség fen ne maradhasson. Az 1855-ki osztrák törvénynek hatályban léte alatt hazánkban a gyakorlat állapított meg bizonyos alakot. Ily alak megállapítása csakugyan czélszerű már csak azért is, hogy a közokiratok a magánokiratoktól külsejükre nézve is megkülönböztethetők legyenek. Azonban erre vonatkozólag intézkedni nem a törvénynek, hanem a közjegyzők számára kiadandó utasításnak feladata. A 80. §. szükséges kiegészítését képezi az előbbi szakasz g) pontjának oly esetre nézve, midőn az ügylet felvételénél résztvevők valamelyike nem tud vagy nem képes irni. Azon előnyök folytán, melyeket a törvény a közjegyzői okiratnak ad, feltehető, hogy a felek kész magánokiratnak is örömest fognak közokirati érvényt szerezni. Ezt kivánja a 81. §. lehetővé tenni. Nehogy azonban ez azon feltevésre nyújtson okot, mintha az ily közokirat ereje a magánokirat keltétől számíttatnék, a mi hamis keletű magánokiratok készítésére is ösztönt adhatna, a szakasz ugy intézkedik, hogy az ily módon készült okirat csak azon felek ellen bir érvénynyel, a kik a letételnél jelen voltak. A bajor törvény éhez hasonló intézkedést tartalmaz; holott az 1855-ki osztrák törvény erre nézve is részletesb szabályokat állított fel, a melyek azonbau a fenebbi elvi intézkedés mellett minden baj nélkül mellőzhetők. A javaslat nem akarhatta a közjegyzői okiratot minden csekély formasértés miatt közokirati jellegétől megfosztani. Ezért a 82. §. szigorúan kijelöli azon leglényegesebb kellékeket, a melyek nélkül az okirat közokirat erejével nem birhat. 15*
