Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-245

CCXLV. SZÁM. 101 A közjegyzői intézménynek vannak bizonyos általános feltételei és biztosítékai, a melyek nélkül az magasztos hivatásának meg nem felelhet. E feltételek részint a közjegyzőnek bizonyos személyes tulajdonságaiban, részint a hivatal gyakorlásának bizonyos szabályaiban állanak. E feltételeket, melyek egyúttal a javaslat irányelveit képezik, szükségesnek tartom át alánosságban itt előadni. A közjegyzőnek első nélkülözbetlen személyes tulajdonsága a feddhetlen jellem, a mely kizár minden oly erkölcsi fogyatkozást, mely által a közjegyző tekintélye és az iránta való közbizalom megingattathatnék. A másik nélkülözhetlen tulajdonság : a jogi képzettség, melyet a javaslat ép oly szigorral megkíván, mint a bírónál és ügyvédnél. (2. §.) Szükséges biztosítékai továbbá a közjegyzői intézmény sikerességének : a közjegyzői hivatal kizárólagos volta és a közjegyző által adandó pénzbeli biztosíték. Az első szükséges azért, hogy a közjegyző minden oly foglalkozástól eltiltassék, a mely egyrészről Őt hivatásától elvonná, és másrészről magának az intézmény tekintélyének árthatna. (4. §.) — A pénzbeli biztosíték czélja pedig az, hogy a közjegyző által okozott károk megtérítésére alapul szolgálván, — a közönségben az intézmény iránt ez által is bizalmat keltsen. A szorgalom, pontosság és lelkiismeretesség, oly tulajdonok, a melyeket a javaslat több helyen és a külön hivatalos eskü által is kötelességévé tesz a közjegyzőnek. — A részrehajlatlanság, a mint már fent kifejtettük, alapja az egész közjegyzői intézmény hitelének ; s ezzel kapcsolatban áll a közjegyző azon kötelezettsége, hogy a jogügyletek megkötésénél ne csak gépies eszköz legyen, hanem a feleket jogi tanácsával támogassa. Szintén egyik lényeges feltétele a közjegyzőség iránti bizalomnak, — a közjegyző titoktartási kötelezettsége mindazon ügyekre nézve, a melyekben mint közjegyző közreműködött. Ily feltétel továbbá a közjegyzők felelőssége. A törvényekben megállapított, és részletesen szabályozott felelősség a közjegyzőt teszi óvatosabbá és pontosabbá, — és emeli a közönség bizalmát, biztosítékot nyújtván arra nézve, hogy a közjegyző mulasztását vagy kötelességszegését a kártérítés és büntetés nyomon fogja követni. Mindezen feltételek együttvéve adják meg a közjegyzőnek azt, mi ezen intézménynek lényegét képezi, t. i. azon nemes bizalmi állást, melyet a közjegyző a közönség előtt elfoglalni hivatva van, és mely őt a felek jóakaró tanácsadójává, a keletkező viszályok kiegyenlítőjévé, a végrendelkezők híí megbízottjává, szóval a közéletnek tisztelt és keresett, úgyszólván nélkülözhetlen közegévé válik. I. A javaslat rendszere. A javaslat a tárgyak elrendezésében a közjegyzői intézmény természete által kijelölt utat követi. A közjegyző mindenekelőtt az állam által kirendelt hivatalos közeg levén, — a javaslat első fejezetei a közjegyzői hivatal betöltését, és az állam és közjegyző közt fennálló viszonyt szabályozzák. A közjegyző azonban egyszersmind és pedig legfőképen a magán-felek közege. A további fejezetek tehát, a melyek a javaslat legnagyobb részét képezik, a közjegyzőnek hatáskörére, valamint a közjegyző és közönség közti viszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Végül következnek azon fejezetek, a melyek a közjegyző felelősségét mind az állam, mind a magán-felek irányában és az erre nézve szükséges felügyeletet megállapítják; valamint a közjegyző működésének díjazásáról intézkednek.