Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
70 CCV. SZÁM. Az, hogy ugyanazon járáson illetőleg osztályozási kerületen belül mivelési áganként hány minőségi osztály állittassek fel, attól függött, hogy ott a talajnak mennyi különböző minőségi fokozata fordul elő ; de egy művelési ágra nézve nyolczilál több osztályt nem volt szabad fel állítani. (7. §.) A mivelési ágak mindegyik minőségi osztályának 1 porosz holdra eső tiszta hozadékát pénzben nyomozták ki, és a tarifába bejegyezték. Az igy megállapított tiszta hozadék képezé az illető osztály tarifatételét. (8. §.) A tarifatételeknek a járási adóköteles birtokok összterületére megfelelő alkalmazása a járásban fekvő Összes földbirtokok tiszta hozadékát eredmény ezé. Az ugyanazon tartományban fekvő járások tiszta hozadékának összege képezé az alapot, mely szerint az ezen tartományra kivetendő földadómennyiség kiszámítandó volt. II. Végrehajtó tisztviselők és bizottságok. (9. §.) A becslési miveleteket az egész országban a pénzügyminister vezette. Közvetlenül a pénzügyminister alatt négy főbiztos (Greneral-Commissär) őrködik a becslési miveletek helyes végrehajtása és a tiszta hozadéknak az egész országban arányos kipuhatolása felett ; — mely czélra azok a becslésre befolyással biró helyi viszonyokról, és egyszersmind a becslési miveletek haladásáról és eredményéről lehetőleg pontos tudomást szereztek. (10. §.) A pénzügyminister elnöklete alatt központi bizottság alakittatott, melyhez a négy főbiztoson kivül a pénzügyminister által még négy szakértő neveztetett ki, kikhez járult minden tartomány részéről két-két tag. Ez utóbbiak közül egyik a követek háza, a másik meg az urak háza által választatott. A központi bizottság állapitá meg az osztályozási tarifát, határozott az adómentes vagy kedvezményezett, de jövőben adóköteles birtokok tulajdonosainak felfolyamodványai felett s eszközié a becslés eredményeinek végleges megállapítását. Ezen bizottság tagjai jogosultak voltak a becslésre vonatkozó helyi viszonyokról és a becslés haladásáról és eredményéről az ország egész területén tudomást szerezni és e czélból a becslési munkálatok megtekinthetését követelni. (11. §.) A becslési művelet vezetésével minden kormányszék (Regierungsbezirk) területén a pénzügyminister által kinevezett kerületi biztos bízatott meg, ki azoknak tökéletes és egyöntetű végrehajtása felett őrködék, az alája rendelt bizottságokra és tisztviselőkre felügyelt és a kerületi bizottságban elnökölt. (12. §.) A kerületi biztos mellé főmérnök rendeltetett, ki a kerületben a felmérést vezeté. (13. §.) Mindegyik kormánykerületre nézve, a kerületi biztos elnöklete alatt, kerületi bizottság alakittatott, melynek tagjai felében a tartományi gyűlés által választattak, felében pedig a kerületi biztos javaslatára a pénzügyminister által neveztettek ki. A választott tagok esetleges helyettesítésére póttagok is választattak. A kerületi bizottság tagjainak számát, mindegyik kormánykerületre nézve különösen, a pénzügyminister állapitá meg, ugy azonban, hogy az elnökön kivül 10-nél több tag ne legyen. A kerületi bizottság hivatva volt, ez utasításban reá ruházott teendőkön kivül, a kerületben a becslés egyöntetű végrehajtását ellenőrizni, e czélból albizottsági tagok által a kerület és a szomszédkerületek különböző részeiben a gazdasági viszonyokról és a talaj minőségéről tudomást szerezni, a tarifák felállításánál közreműködni, a becslési munkálatokat megvizsgálni ; a hibákat helyreigazittatni ; az eddig adómentességben vagy adókedvezményben részesültek részéről a becslés alá vétel ellen beadott felszólalások felett határozni, és a becslés összeredményérŐl véleményét a központi bizottság elé terjeszteni.
