Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-236
378 CCXXXVI. SZÁM. 2. Azon személyek, kiket az elhalt eltartani köteles volt, a vaspályatársaságtól követelhetik, hogy az elhunyt helyében és oly mértékben, mint ez kötelezve volt, eltartásukról gondoskodjék. Az eltartási kötelezettség terjedelmét azok tartoznak bizonyitani , kik erre igényt emelnek. Ezen kötelezettség természete a magán-jogban gyökerezvén, a biró ennek alapján az okozott kár nagyságát könnyen meghatározhatja. A testi sértés miatt emelhető kárpótlási igény szintén kétféle: 1. Ha a sértett munkaképtelensége csak ideiglenes, akkor a gyógyitási költségen kivül, csak azon kár lesz megtérítendő', melyet a sértett munkaképtelensége ideje alatt szenvedett. 2. Ha a sértésnek oly következményei vannak, melyek folytán a sértett előbbi foglalkozását többé oly mérvben, mint ezelőtt, nem űzheti, akkor a kereset csökkenése minden egyes esetben a biró által megállapítandó, és a vasúti társaság ennek megfelelő aránylagos kárpótlásra szorítandó. 3. §. Hogy a vaspálya-vállalat hivatalnokait és a szolgálatában levő alsóbb személyzetet oly szolgálati szerződés megkötésére ne szoríthassa, melynek értelmében, ezek és hozzátartozóik a kártalanítási igényekről — előforduló esetekben — előre lemondjanak, hogy továbbá a vállalatok kéjvonatoknál vagy általában leszállitott ár mellett kiadott vételjegyeknél azon kikötést ne tehessék, melynek értelmében az utazó a jelen törvény kedvezményeiben ne részesüljön: szükséges határozottan kimondani, miszerint a törvénynyel ellenkező kikötés semmis és érvénytelen. 4. §. Ezen szakasz rendelkezései a kártalanítási kereset folytán keletkező perre vonatkoznak. Azon esetben, midőn a vasúti baleset a büntető eljárás megindítását szükségessé*teszi, nincs kizárva a külön polgári per meginditása, mivel az összefüggés oly fokozata itten nem létezik, melynek alapján a büntető bíróság egyúttal a kártalanítási kérdésre is illetékes volna. A biztosíték iránt azért volt szükség intézkedni, hogy ez által a fél, ki több részletekben nyeri kárpótlását, biztosittassék minden a vállalatnál előfordulható esély ellen. A tartási összeg havonkinti fizetése czélszerüségi szempontból vétetett fel. 5. §. Ezen §. azon esetekről intézkedik, midőn a tartamos kártalanítási jog és kötelezettség az ennek alapjául szolgáló körülmények lényeges megváltozása folytán szintén változást szenved. Ezen változás kétféle irányban történhetik : Ugyanis a kártalanítási jog és kötelezettség vagy megszűnik, illetőleg leszáll, vagy növekszik. Ezen esetekben mindkét fél jogainak érvényesithetésére módot nyújt az 5. §. a bírósági ítélet hozatala után is, az által, hogy az ügy ujabb tárgyalását s birói eldöntését megengedi. Mert az ítélet után a sérült anyagi helyzete javulhatott, vagy a sértés következményei nem oly jelentékenyek, mint az ítélet alkalmával felvétettek, vagy a kiskorúak nagykorúság elérése által elvesztik tartási jogukat. Ilyen esetekben módot kell nyújtani a vasúti vállalatnak, mely által kötelezettsége leszállítását követelheti. A méltányosság más részről megkívánja, hogy a sértettnek is legyen azon joga, ha helyzete az ítélet után még rosszabbra fordult, a kárpótlási járadék felemelését követelhetni.
