Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-236

372 CCXXXVT. SZÁM. 236. szám. (XCII. ÜLÉS 543. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház állandó egyesült jog- és közlekedésügyi bizottságának „a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről" szőlő törvényjavaslat tárgyában. Miután meggyőződött a bizottság, hogy az előtte fekvő törvényjavaslat czélja a naponkint emelkedő vasúti személy- és átalános forgalom következtében előforduló testi sértések és emberhalál következményeit lehetőleg enyhíteni, és hogy ebben a kártérítés és felelősség körvonalozása által, a vállalatok iránt oly megállapodások tartalmaztatnak, melyek az egyesek érdekeit ugy mint a közönségét is, telhetőleg megóvják, továbbá minthogy ezáltal is rég táplált óhaj teljesül, mely jogi életünkben egy rég érzett hiányt pótol ki; meggyőződvén továbbá arról is, hogy a szomszéd culturállamokban, hason jogi elveken alapuló és biztosító intézkedések vannak életben, cs hogy e részben minél nagyobb egyöntetűség óhajtandó, a különféle államokat átszelő, és legszorosabb kapcsolatban levő szállítási üzlettel foglalkozó társulatok iránt, már hasontermészetüknél fogva, hazánkban is, — a törvényjavaslatot átalánosságban a főrendi háznak elfogadásra ajánlja. — De éppen az egyöntetűség szempontjából, a többi cultur-államok hason szabványaihoz, minthogy hazai pályáink nagy része más államok pályáihoz csatlakoznak, tekintettel főleg a monarchiának a birodalmi tanácsban képviselt országoknak már törvényesített intézkedéseire, azokkal egybehangzólag a részletekre nézve az 1. §-hoz egy módosítást hoz a bizottság javaslatba, mely abban különbözik a képviselőház által elfogadott szövegtől, hogy mig a képviselőház szövegezése szerint, a vaspálya-társulat felelőssége csak azon esetben kivéteti az életöket vesztettek, testi sérelmet szenvedőket, ha a vállalat bebizonyítja , hogy a halált vagy a testi sértést elhárithatlan esemény (vis major) vagy a megholtnak, illetőleg a sérültnek saját hibája okozta : addig a bizottság ezen kivételt még azon esetre is javalja kiterjeszteni, ha egy harmadik személynek elhárithatlan ténye folytán következett be a halál vagy a testi sértés, mely elhárithatlan tény a vaspályatársulat által el nem hárittathatott, orgánumainak legpontosabb eljárása folytán sem, és mely tettért a vaspálya vállalat felelőssé nem tétethetik. Ez által a bizottság eléggé látja megóva a közönség érdekeit, de egyszersmind a vaspályatársulatok iránti kártérítési igény és az osztó igazság és kölcsönös érdekeknek méltánylata alapján is kellőleg biztosítva van.