Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-235

CCXXXV. SZÁM. 369 8. §. Minthogy az egyes tételek átírásánál, bárha a legfigyelmesebben ellenőriztetik, hibák mégis becsúszhatnak, s minthogy továbbá azon eset is felmerülhet, hogy a 6. §. értelmében elrendelt valamely bevezetés, a dolog érdemének teljesen meg nem felel, avagy hiányosan eszközöltetik : annálfogva szükséges, hogy az uj telekkönyvek, illetőleg betétek hatályba léptének közzététele alkalmával, egyszersmind az érdeklett feleknek tér engedtessék, a hibásnak vélt bejegj^zések kiigazítását eszközöltetni. Egyébiránt ezen intézkedés a telekkönyvi rendelet 46. §-án alapszik, melynélfogva az, hogy a külön betétek — milyenekké a pest váró si telekkönyvek átalakíttatnak, —már elkészültek, és azon nap, melyen a bíróságnak átadatnak, közzéteendő, s a mely hirdetményben végre az érdekelt felek az iránt is felszólitandók, hogy ha a betétek szerkesztésénél netalán becsúszott hibák folytán magukat jogaikban sértve éreznék, azt három hónap alatt jelentsék fel. Ezen szakasz második bekezdésének első pontja, a telekkönyvi rendelet 24—32. §§-ain alapszik, melyeknél fogva a bejelentett igények, az illető telekkönyvhöz fűzött külön ivén feljegyzendők; azon további intézkedés pedig, hogy az esetben, ha a bejelentések csak az átvezetésnél becsúszott to 11 hibákra vonatkoznak, azok hi vata 1 bó 1 javíttassanak ki, nem szükségei indokolást. A folytatólag következő pontban felsorolt eseteknél a felek kihallgatása nem mellőzhető ; mindazonáltal megkülönböztető volt, ha csak a kihagyás pótlása, vagy már fenn nem álló tétel átvezetése forog kérdésben, mi a felek meghallgatása s a régi és uj telekkönyvek Összehasonlítása után kideríthető, — erre a telekkönyvi rendelet 25. §-ának f) pontja vétetvén zsinórmértékül formaszerü per megengedése nélkül, a határozatnak végzés alakjában leendő kimondása elegendőnek mutatkozik, — inig ellenben az esetben, ha a bejegyzés jogi természetének vagy minőségének meghatározása képezi a felszólalás tárgyát, ismét csak az itt irányelvül szolgáló telekkönyvi rendelet ugyanazonos ügyekben rendelkezése alapján a jegyzőkönyvi tárgyalás volt elrendelendő. A mi továbbá azt illeti, hogy két egybehangzó végzés ellen további jogorvoslat megtagadtatik, ez a telekkönyvi rendelet szabványain alapszik. A végzés elleni felfolyamodások beadására a telekkönyvi rendelet ellenére, mely 14 napi határidőt tüz ki, a törvénykezési rendtartásban kiszabott s gyakorlatilag általában elfogadott 15 napnak kitűzése czélszerübbnek mutatkozik. A rendes jegyzőkönyvi tárgyalásra utalt fennebbi ügyek polgári pereknek tekintetvén, azokra a megengedett felebbvitel tekintetéből az 1868. évi 54-ik törvényczikk szabályait kellett alkalmazni. 9. és 10. §§. Ezen két szakaszban foglalt intézkedés, mint az már a bevezetésben mondatik, az által vált szükségessé, — mert kiderült, hogy Pest városban oly fekvőségek is léteznek, melyek a telekkönyvekbe felvéve nincsenek, és olyanok is, melyek azokban a tulajdonos megjelölése nélkül fordulnak elő. Ezek csak rendes helyszínelés utján vehetők fel. 11. §. Ezen intézkedés csak az előbbi 9. és 10-ik §§-ban elrendelt helyszínelés kivitelével jár, a mennyiben a telekkönyvi rendelet s a helyszínelés iránt fennálló szabályok értelmében, a helyszínelés alkalmával a szükséges felvilágosítások megadása végett, az illető község részéről mindig egy vagy több e végett kiküldött tagnak jelen kell lenni. FŐRENDI IROMÁNYOK IV. 1872/5. 47