Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM. 27 De nem igy nálunk: nálunk még a művelési mód nagyobbrészben a hármas forgásu rendszer, mezőgazdasági ipar csekély, az állattenyésztés nagyrészt csak arra szorítkozik, hogy meg legyen a szükséges igavonó barom, munkafelosztás primitív, gazdasági könyvvitel kezdetleges, s a takarítási szellem s előrelátás még nincs kellőleg kifejlődve. Ily körülmények között nem látom még szükségesnek, hogy eltérjünk a katasteri földadórendszertől. Hazánknál fejlődöttebb, Poroszországban, Belgiumban, Francziaországban, Bajorországban s Badenben is szükségesnek látták e rendszert megtartani. S különösen viszonyaink közt már csak ezért is indokoltnak látszik a katasteri rendszer megtartása, mivel ez kétségkívül kedvezményt, ösztönt nyújt a birtokrendezések s nagyobb-szabásu gazdasági tervek kivitelénél, és előnyösebb a gazdasági ipar kifejlesztését illetőleg, mint volna a rendszer, melyet az idézett államok magukévá tettek, illetőleg óhajtanak. Egy másik sajátság a nyers-jövedelemből levonandó művelési költségek megállapításában fekszik. Bajorországban művelési költség fejében a főtermények átlagos hozadékából, szántóföldeknél a vetőmagra fordított költségek a szalma, tarlónövények, legeltetési és egyéb hasznok ; erdőknél pedig a tartósan várható fatermésből a mellékhasznok vonattak le; rétek átlagos széna- és sarjúterméséből e nemű levonásnak nem volt helye. Szászországban, nagyobb területek adataiból, Francziaországban, Poroszországban s Austriában pedig a helyi viszonyok alapján több évek átlagából számíttatik ki a nyers-jövedelemből levonandó művelési költség. Ez utóbbi eljárás felelvén meg leginkább az igazságnak: részemről is ez eljárást hozom javaslatba. Végre Franczia-, Belga- és Szászországban a földadóval hasonló kivetési módozatok és kulcs szerint adóztatnak meg a házak is ; egyéb államokban azonban az épületadóról, mint nálunk is, külön törvény intézkedik. Kerkapoly Károly s. k. 4*