Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-212
214 CCXII. SZÁM. szempontból ugyanis további tizedes felosztásra a kilogramm, nem pedig a font alkalmas, és ha a vámfont (a fél kilogramm) alkalmazása tűzetnék, vele természetesen maga a felosztás 1 /2 ) V4» Vsi Vi6~ oa " részekre is alkalmazásba jönne, mi által maga a rendszer és ennek lényegét képező tizedes felosztás szenvedne csorbát. De a gyakorlat igényei is inkább követelik a fontnak és mázsának elhagyását, mint azoknak a rendszerbe felvételét. Németország egyedüli kivételével minden európai nemzet, mely a tizedes rendszert alkalmazza, azt a maga eredeti tisztaságában fogadta el. — Még Anglia is, mely nemzeti intézményeihez oly hiven ragaszkodik, a rendszernek tiszta és változatlan elfogadása felé tesz lépéseket. Németország tehát e tekintetben valamennyi nemzet közt elszigetelve maradván, a vámfont használatával felhagyni kényszeríttetnék. Ott ugyan a vámfont megtartása mellett azon indok szólott, hogy évek hosszú során az a német szövetségben mint egyedül törvényes súlyegység volt alkalmazásban, s hogy ennélfogva ott a tényleges állapot fentartása látszott kívánatosnak ; nálunk azonban, hogy a vámsúly a nagy forgalomban soha sem volt szabályozó, és hol attól kellene tartani, hogy annak a jelenlegi bécsi fonttal való felcserélése által leginkább a szegényebb osztály mindenféle megröviditésnek volna kitéve, hol a nagy közönség a szokott elnevezéssel együtt annak szokásos folytonos felezéseit is fentartaná, a helyett, hogy a tizedes számításhoz áttérne: nálunk a vámmázsának és vámfontnak az uj rendszerbe való beillesztése minden ok nélkül csak zavart és a tizedrendszer terjedésének akadályozását okozná. A tizedes mérték- és súlyrendszer teljes tisztaságában való elfogadása okvetlenül szükségessé teszi, hogy a rendszernek tudományos elnevezései is meghonosittassanak, és pedig annál is inkább, mivel egy általános nemzetközi mérték- és súlyrendszer meghonosítását és gyakorlati alkalmazását szerfölött megkönnyíti az, ha a világforgalomban és a tudományban már elfogadott elnevezések nálunk is gyakorlatban maradnak. Egyébiránt a nemzetközi elnevezések megtartását indokolja az is, hogy magyar elnevezések alkalmazásával nem lehetne a mértékeket és súlyokat oly szabatosan megkülönböztetni egymástól, mint ez a görög és latin nevek felváltott használata mellett történik, kettős magyar és nemzetközi elnevezések alkalmazása pedig csak zavarokra adhatna okot, és a rendszer meghonosítását még inkább nehezítené. Ezen nézetet pártolja maga az e kérdésben meghallgatott magyar tudományos akadémia is, midőn véleményében mondja : „a behozandó uj mértékek és súlyok nevezeteinek magyarra forditása sem czélszerü, sem következetesen kivihető, azért a franczia nevek megtartandók". Az uj rendszer meghonosításának főfeltétele, hogy annak egész lényege a népnek minden osztályaiban ismeretes legyen, és hogy a jelenlegi súlyok és mértékek az uj rendszer szerintiekkel cseréltessenek fel. Az előbbi czél tekintetéből szükséges, hogy a rendszer minden iskolában és tanintézetben tanittassék és népszerű modorban irt könyvek által magyaráztassék, a kormány e végből el nem mulasztandja azonnal, mihelyt a törvényjavaslat el lesz fogadva, a mércék- és súlyrendszer megismertetését lehetőleg eszközölni. A régi súlyok és mértékek felcserélése végett szükséges alapmérték és súlyról gondoskodni, és ezen alapmérték és súly szerint a forgalomban használandó mértékek és súlyok kellően hitelesitendők. Alapmértékül és alapsúlyul nálunk azon platinából készült méterpálcza és kilogramm szolgáland, melyet a magyar tudományos akadémia a kormánynak átengedett s mely a magyar országos levéltárban őriztetik. Ezen alapmértéknek és súlynak a franczia nemz. levéltárban őrzött méterhez és kilogrammhoz való viszonya azon parányi eltérésekre nézve, melyek két, mathematikai pontossággal egyenlő mérték előállításának lehetetlen volta miatt közöttük léteznek, a kormány által Parisba kiküldött két műegyetemi tanár jelentése szerint következő : a magyar platina méter-pálcza a párisi levéltárban őrzött méter-pálczához hasonlítva egyenlő 1.000,00219 méterrel; a magyar kilogramm pedig a párisi levéltárban Őrzött kilogrammhoz hasonlítva egyenlő 0.9999973 kilogrammal. Ez eltérések oly csekélyek^ hogy számbavételük a közönséges forgalomra nézve jelentőséggel sem bir.
