Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-212
212 CCXII. SZÁM. kamarákat, és azonkivül a tudomány és kereskedelem köréből kiszemelt szakértőket, kik egyetlen egy kereskedelmi kamara kivételével a tizedes mérték- és súlyrendszer behozatalát szükségesnek mondták. Az ily mélyen érzett és átalánosan nyilvánuló szükségnek megfelelve nem késett többé a kormány az e rendszer behozataláról szóló törvényjavaslatot megkésziteni, s azt az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség XIII. czikke értelmében egyetértve ő Felsége többi országainak kormányával a múlt országgyűlésnek be is terjesztette. Ausztriában a törvényjavaslat azóta elfogadtatott és 1871. Julius 23-án törvénynyé vált. A magyar kormány által beterjesztett javaslatot azonban a múlt országgyűlés nem tárgyalhatta, s igy jelenleg már annál fontosabbnak tartom a törvényjavaslat mielőbbi tárgyalását, mivel ő Felsége többi országaiban a közös egyetértéssel létrejött megállapodás szerint a rendszer 1876. január l-jével már kizárólag fog alkalmaztatni, s igy ha a tizedes mérték- és súlyrendszérnek nálunk leendő behozatala iránt gyors intézkedés nem történik, hazánk a legközvetlenebb forgalomban is súly- és mértékrendszere által akadályozva leend. Midőn az ismételt átdolgozásnak alávetett törvényjavaslatot a tisztelt országgyűlésnek alkotmányos tárgyalás végett ezennel bemutatom, alkalmat veszek magamnak a rendszer lényegére, valamint annak viszonyainkhoz leendő alkalmazására a következőket megjegyezni. Az uj rendszer alapja a hosszaság egysége : a méter. Ismeretes, hogy eredetileg a föld délkor negyedének (quadransának) egy tizmilliomad részét nevezték méternek, s hogy a párisi nemzeti levéltárban őrzött platina-pálczát eme hosszaságnak (mètre des archives) csupán anyagi képviselője gyanánt kívánták tekintetni. — A mióta azonban meggyőződtek, hogy a levéltárbeli méterpálcza nem felel meg egészen földirati értelmezésének, s hogy a mérés tudományának fokozatos fejlődése s a mérő eszközök folytonos tökélyesbülése mellett nem is felelhetne meg most már, ha akkoriban lehetőleg pontosan és hibátlanul készitették volna is, s a mióta meggyőződtek, hogy nem helyes, egy és ugyanazon dolgot kétféleképen — elméleti feltevés és anyagi képviseltetés által — értelmezni, azóta egészen felhagytak a régebbi értelmezéssel, s megegyeztek abban, hogy a párisi levéltárban őrzött platinapálczának hosszasága, 0 foknyi mértékletnél neveztetnék méternek. Ezt fogadták el alapul mindazon nemzetek, melyek a méter-mértékrendszert magukévá tették. A méter-rendszernek nagy előnye nem is abban áll, hogy alapegységét földünk méreteitől akarták kölcsönözni, hanem abban, s ez okozta oly gyors megkedveltetését s világszerte elterjedését, hogy a többi mértékegységek mind ugyanarra az egy alapra, a méterre vannak fektetve, s hogy benne a tizedes számrendszer szigorú következetességgel van keresztül vive. A mérték egységéből ugyanis a többi nagyobb és kisehb mértékek tízszeres többszörözés és tizedrészes felosztás által származnak. Az egységnek tizszerese deka, százszorosa hektó, ezredszerese kilo, tizezerese miria görög származású szónak előre tétele által fejeztetik ki és ennélfogva 1 dekaméter annyi mint 10 méter 1 hektométer „ ,, 100 ,, 1 kilométer „ ,, 1,000 „ 1 miriaméter ., ,, 10,000 ,, Az egységnek tizedrésze ellenben deci, századrésze centi, ezredrésze milli latin származású szónak előretétele által fejeztetik ki, s ennélfogva 1 deciméter annyi mint Vio méter 1 centiméter „ „ Vioo » 1 milliméter „ „ Viooo ,, A többi mértékegységek u, m. a területi, térfogati és súlymérték egységei mind a hosszasági mérték egységéből : a méterből vannak levezetve. Nevezetesen a területi mérték egysége a négyszögméter. Minthogy azonban a gyakorlatban leginkább előforduló területmérésre, t. i. a földterület mérésére a négyszögméter igen kicsiny mértékegység lenne, ennek nem adtak külön nevet, hanem százszorosát, vagyis a száz négyszögmétert látták el külön névvel. Száz négyszögméter dr-nak, ennek százszorosa hektdr-nsik neveztetik.
