Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
14 CCV. SZÁM. II. szám III. szám. tV. szám Az adó főösszegének megállapításán kívül van még egy másik főhatározmány is az általam előterjesztett törvényjavaslatban, melyet külön indokolnom kell. Ez: az adó százaléknak húsz évre való állandósítása. Különösen viszonyaink között szükségesnek látom, hogy a földbirtokra kivetendő adó változhatlanságát a törvényhozás hosszabb időre biztosítsa. Még pedig azon okból, mivel nálunk még szükséges, hogy az okszerűbb földművelés és annak egyik föltétele : a földhitel, azáltal is istápoltassék, hogy a birtok javítására fordított munka és költség az adó gyakori és szabálytalan emelése által minduntalan ne sujtassék, s ezáltal a reál hitel bizonytalanná, veszélyeztette ne tétessék. Ezek mind oly okok, melyek a földadó százalékának állandósítását kívánatossá teszik. Mert ha még az is változóvá tétetnék, e sok változó tényező között és miatt, hogy szilárdulhatna meg a földhitel s a mezőgazdaság okszerűbb vitele ? Ezt pedig nem tanácsos szem elől tévesztenünk, és pedig nemcsak nemzetgazdasági, hanem társadalmi s pénzügyi szempontból sem. Mert az is áll, hogy földbirtokos osztályunk maga is, mint ilyen, jobban rendezkedhetik változhatlan, tehát előre kiszámítható adóteher mellett, s viszont államháztartásunk egyik nevezetes bevételi forrása, a földadó is szilárdabb alapokon nyugszik változhatlan, mint évről évre változható adószázalék mellett. A mi magát a főösszeg nagyságát illeti, azon okból véltem azt harmincz millióban megállapitandónak, mivel ez, számitásom szerint, körül belől egyenlő azzal az öszszeggel, mely a magyar korona területén a fennálló katasteri rendszer mellett és kivetési kulcs szerint jelenleg is kivettethetnék-, ha az adó a tényleges művelés alatt lévő birtokrészletek valóságos térfogatára és a tényleges művelési ágaknak megfeleloleg vettetnék ki. így például a szántóföldek utáni átlagos adó a nagyobb felvett adó mellett sem lenne több, mint a mostani átlagos adó, tudniillik: 1 frt 23 kr, ha mindaz a földrészlet, a mi tényleg szántóföldül használtatik, szántóföldként adóznék ; s igy tovább a többi művelési ágakra nézve is. Jelenleg ugyanis Magyar-, Erdély- és Horvát-Szlavonországokbau az államadó a II. számú melléklet szerint összesen 24.676,518 frtot tesz, A volt határőrvidéki területén ugyan a földadó tényleg csak 1.892,048 frtra rug, de miután ott a területnek több mint fele (ami többnyire kincstári birtok), ez idő szerint adómentes, s az a jövőre nézve nem maradhat ugy, az összes termőterület vehető ott is számításba, a minek földadója, a vele határos megyékben kivetett adóhoz mérve, a III. számú mellékleten kifejtett számítás szerint 2.512,961 frt. Az 1870. költségvetés indokolásában, hiteles adatok alapján kimutattatott, hogy az ujabban részletesen felmért községek területe, mely az ideiglenes katasteri munkálatokban csak 9.062,125 holddal vétetett fel, tényleg 9.386.571 holdat, tehát az előbbihez képest 324,446 holddal, vagyis 3'580%-kal többet tesz. Még nagyobbnak mutatkozik a különbség, ha a két munkálatlan a termő és a terméketlen íerület térfogata külön-külön hasonlittatik Össze, ugy, hogy bátran lehet következtetni, hogy az egész országban 176 18 / 100 Q mértföld termőterület nincs megadóztatva. Ezen terület után államadó fejében holdankint 54. 8 kr,, vagy Összesen 967,110 frt lenne fizetendő. Marad tehát még ezeken felül a fentebbi 30 millió kiegészítésére 1.843,411 frt. Ennek meg a művelési ágakban az ideiglenes kataster behozatala óta előállott változások felelnek meg. Igen sok földrészlet van, mely ezelőtt 10—20 évvel kevésbbé jövedelmező művelési ághoz tartozván, a szerint vétetett fel akkor, s a szerint adózik most is, ho. lőtt ma már j övedéi ni es ebb művelési ág alatt áll, vagyis akkor, a IV. számú melléklet szerint, például mint legelő 1 frt 40 kr., vagy mint erdő 66 kr. tiszta jövedelemmel lett felbecsülve, s
