Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM. 179 A különféle mesterségek, iparosok és foglalkozások tizennégy táblázatba foglalvák, s ezek ismét több osztályba különülnek. Az adótételek megszabására tarifák szolgálnak irányadóul. íme az egyes táblázatok : I. táblázat. Ebben két osztályban azon gyárosok és iparosok soroltatnak elo, kiknek adója azon hely vagy város lakosságának számára való tekintet nélkül hol az illető iparok folytattatnak, segédeik számához képest állapittatik meg ; ilyenek például az első osztályban a fegyverkovácsok, kik, ha 1 — 3 segéddel dolgoznak, a fŐtarifa szerint 18 fr. 2 centimeot, s ha 300-nál több segéddel dolgoznak 572 fr. 40 centimeot fizetnek iparadóul, — vagy a második osztályban például a fazekasok, kik, ha 1—3 segéddel dolgoznak, 7 fr. 9 centimeot, s ha 50 segédnél többel dolgoznak, 572 fr. 40 centime adóval rovatnak meg. Ali. táblázatba tartoznak a szeszpárolók, serfőzők s eczetgyárosok. Ezek iparadója részint a kész termények, részint a nyers anyagok nyomán állapittatik meg. A III. táblázatbaa gabonanemüek őrlésére szolgáló malmok tartoznak, melyek után az adó a házbér 2—6%-át teszi. A IV. táblázatba a III. táblázatba nem tartozó malmok foglalvák, melyek a szerint, mint gőz-, szél- vagy lóerő által hajtatnak, nagyobb vagy kisebb tarifatételek alá esnek. Az V. táblázatba oly iparok, (pl. vasfinoraitó-gyárak, vasöntödék, lőporgyárak) tartoznak, melyekre nézve külön-külön jelöltetnek ki az adó-tarifa-tételek, melyek alá esnek. A VI. táblázatba tartoznak a részletkereskedők, kikre az előző év folyama alatt volt eladási forgalmuk után vettetik ki az adó,igy pl. azon kereskedő, kinek eladási forgalma 265,000 fr. vagy annál több volt, a tarifa első tétele szerint 672 fr. 56 centimeot, s kié 2,120 vagy annál, kevesebb frank volt, a tarifa 17. tétele szerint 2 fr. 55 centimeot fizet. A VII. táblázatba a házalók foglalvák, több alosztály szerint. A VIII. táblázatba ismét oly iparok tartoznak, melyekre egyenkint jelöltettek ki a tarifatételek (ide tartoznak különösen a külföldről bement harangöntők, kalanasok stb.) A IX. táblázatba a részvénytársaságok tartoznak. Ezek a részvényesek számára kiosztott osztalékok, a tartaléktőke s a társasági tőke gyarapítására fordított Összegek 1 í

/2°l°-at fizetik iparadóul. A X. táblázatban az államadóssági főkönyv (grand livre), valamint a hitelműveletekre alakult társulatok igazgatói, s kölcsönök negociálói az általuk átirt kötvények, illetőleg négociait kölcsönök Összegéhez képest rovatnak meg. A XI. táblázatba a IX. táblázatban foglalt üzletek szolgálatában álló tisztviselők s ügynökök sorolvák. Adótételeik fizetéseikhez mérve van megszabva. A következő XII—

XIV. táblázatokban azon iparosok foglalvák, kiknek iparadó-tételei a városok, falvak lakosságának számához képest van megszabva, a hol az üzletek folytattatnak. E czélból a városok hat kategóriába osztattak. A XII. táblázatba foglalvák két alosztályban a kézművesek, kiknek iparadója részint az alkalmazott munkások száma, részint a városok érintett kategóriái szerint szabatik meg. így például e táblázat első osztályába sorozott kovácsok, ha 50 vagy annál több segéddel dolgoznak, az első kategóriába tartozó városokban 245 frankot, a másodikba tartozó városokban 214 frankot, a harmadik kategóriába tartozókban 162 frankot, azok pedig, kik csak 1 — 3 segéddel dolgoznak, 10 fr. 6 centimeot, 9 fr. 54 cent., illetőleg 8 fr. 48 centimeot fizetnek iparadóban, és igy tovább mindig kevesebbet, minél kisebb a város lakossága, a hol ezen iparok folytattatnak. A XIII. táblázatba a vendéglősök, fűrdősök s kávésok tartoznak. Ezeknek adótételei a szobák számához képest szabatik meg az érintett város-kategoriák szerint 23*