Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM. 173 Azon kocsik és lovak, melyek részben a tulajdonos és családjának használatára, részben pedig mezőgazdászainál vagy iparjegy-adó köteles üzleteknél használtatnak, adó-mentek. Hasonlókép kivétetnek ez adó alól : 1. a katonai vagy közigazgatási czélra szolgáló, valamint a lelkészek használatában levő kocsik s lovak ; 2. tenyész-mének s kanczák, a mennyiben kizárólag tenyésztésre használtatnak : 3. mezőgazdasági s ipari czélokra szolgáló lovak. Ezen adó 7io"cl

e a községeknek engedtetik. Egész évre fizetendő ; s ha valaki az év folytán magasabb tarifájú helyre költözködik, tartozik a különbözetnek megfelelő részét pótlani. Ha az adókötelesnek több lakhelye volna, azon lovak és kocsik után, melyek követik, ott fizeti az adót, a hol személyadóját. Az adótétel azonban az illető legnépesebb község tarifája szerint állapittatik meg. Az adózók legkésőbb január 15-ig illetőségű helyük polgármesterénél tartoznak ezen adó alá eső kocsijaikat s lovaikat bevallani, valamint lak-, illetőleg adózási helyüket is. Ha ezen vallomány kellő időben nem tétetnék, s helytelen vagy tökéletlen volna, az egyenes adók ellenőre által hivatalból pótoltatik. A vallomány-jegyzéket az egyenes adók ellenőre késziti a polgármester s községi kivető biztosok segélyével, melynek alapján készittetik az adólajstrom. A be nem vallott vagy helytelenül bejelentett kocsik- és lovakért az adó kétszeresen fizetendő. A tarifa-tételekhez frankonként 5 centime csatoltatik, a le- és elengedések, s a kivetés és beszedés költségei fejében. 4. Jelzálogi kölcsönök utáni jövedelemadó. (Impôts sur le revenue des créances hypothécaires.) 1873. évi január 1-től kezdve a jelzálogi kölcsönök utáni jövedelemtől 2%-nyi adó fizetendő. Ezen adó a kölcsönadó terhére esik, habár szerződésileg az ellenkezőt kötötte volna is ki maga részére ; de soha sem követelhető közvetlen tőle, hanem az rovására az adóstól szedetik be, ki azután azt levonja a kamatokból. A hitelező, legyen bár az franczia vagy idegen, köteles adósa által az adószedő kezébe teljesített adófizetést, mint a fizetendő kamat egy része fejében teljesített fizetést elfogadni. Kivétetnek ezen adó alól azon hitelek, melyekről oly kötvények állittattak ki, melyek az értékpapírokra kivetett jövedelemadó (impôts sur le revenue des valeurs mobilières) alá esnek. Minden kölcsönadó, ki adósát ezen adó viselésére bármi módon kényszerítené, 50 franktól 100 frankig terjedhető birsággal büntettetik. E törvényben érintett értékpapír-adó az 1872. évi június 29-én kelt törvénynyel vitetett be, jóllehet az nem soroztatik az egyenes adók közé, hanem az illetékek módjára vettetik ki, mindamellett e jelzálogi hitel utáni jövedelemadóval való összefüggésénél fogva, az arra vonatkozó törvényt is közöljük : 5. Törvény az értékpapírok utáni jövedelemadóról. !,_.§• A fennálló bélyegilletéken és átírási dij

on kívül 1872. évi július 1-től kezdve évenkénti illeték állapittatik meg : 1-ör: mindennemű pénzforgalmi-, ipari-, kereskedelmi s polgári társaságok, társulatok, vagy vállalatok részvényeinek kamataira, osztalékaira s egyéb hasznaira ;