Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

cev. SZÁM. 167 c) a javító- és nevelő-házak ; d) megyei börtönök ; e) gályarabsági intézetek ; f) szegény-házak; g) Őrültek házai ; h) kórházak ; i) állami és községi collegiumok ; k) szakiskolák ; T) papnöveldék ; m) növeldék és tápintézetek ; n) szerzetek, vallási társulatok ; o) az állami segélyezésben részesülök ; p) hosszas utazáson távol levő kereskedelmi hajósok. 2. Kapu k fogalma alatt a házak azon nyilasi értetnek, melyek egy kocsi bejuthatására eléggé tág tért nyújtanak. Ugyancsak idesorolandók azon bejáratok is, melyeket nagykereskedők vagy szállitó-bizományosok tartanak elfoglalva, ugy szintén üzérek, szállító-bizományosok, pénzváltók és bankárok boltjainak vagy üzleteinek főbejáratai, ha e helyiségek földszint vannak, és a bejáratok az utezára vagy udvarra nyílnak. Ha azonban jelzett bejáratok bár eléggé tágasak, de mégis bármi okból kocsi átjuthatásra alkalmatlanok volnának, egyszerű aj tokul tekintetnek. Teljesen kivétetnek az ajtó- és ablak-adó alól : Azon nyilasok, melyek csűrök, birka-aklok, padlások, ólak, pinczék és más sem lakásul, sem magtár gyanánt nem szolgáló helyiségek megvilágítására vagy szellőztetésére szolgálnak ; ide sorolandók a szorosan mezőgazdasági czélokra szánt épületek nyilasai is. Hasonlókép adómentesek mindazon nyilasok, melyek a belső közlekedés közvetítésére rendeltetvék. Mentek továbbá az ajtó- és ablak-adó alól a polgári, vallási, katonai és oktatási czélokra szolgáló középületek és koródák nyilasai. E mentesség a kormány által bérben tartott magánosok tulajdonát képező épületekre is kiterjed. Azonban az elősorolt épületeknek azon része után, melyek az egyes hivatalnokok és tisztek által lakásul használtatnak, adó fizetendő csak ugy, mint egyéb lakásoknál. Végre adómentesek még a templomok és zsinagógák bármi néven nevezendő nyilasai. Rgy-egy bérlői udvarnál (farmé) vagy majorságnál mindenkor csak egy kapu számíttatik, a többi mint egyszerű ajtó jő tekintetbe. Egy. két, három, négy és Ötnyílású házaknál a kapu mindenkor ajtó gyanánt vétetik. 5000-nél több lakost számláló községekben, a 6-nál kevesebb nyílással biró épületek bolt vagy raktár gyanánt szolgáló kapuja olykép adózik, mint a hatnyilásu házakban lévő boltok ajtói. Az ajtó- és ablak-adót szabályozó törvényrendeletek kiterjednek az 1832-dik július 18-ki törvény 2. tétele szerint a vizi-malmok, hideg-fürdőkre még az esetben is, ha ezek csupán csak horgony- és lánczokkal vannak megerősítve. Nem soroztatnak ide az uszodák, a melyek szobácskái csakis az úszók ruháinak befogadására szolgálnak. Gyárépületek tulajdonosai csak az általuk , valamint felügyelőjük és segédjük által lakott helyiségek ablakai után adóznak. A kirovás és a beszedés módozata. Az ajtó- és ablakadó eleinte hányadadó volt; később azonban, mivel a községi közegek a kivetést elhanyagolták, ezen adó is a felosztási rendszer módjára rendeztetett be. Az 1832. évi ápril hó