Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
162 CCV. SZÁM. növekedtérŐl lehet szó, mert ha például e szaporodás több községek egyesítése által eszköltetnék: ily esetben az njonnan alakult község iparjegy-adózóira az egyesítést követő évtől kezdve azon tarifa leszen alkalmazandó, mely a lakossági számnak tényleg megfelel. A népesség számának meghatározásánál mindazon kivételek, melyeket az ajtó- és ablakadónál elősoroltunk, itt is állanak. Azon adózó, ki egy községben és helyiségben több üzletet gyakorol, a változatlan illetményt csak egyszer tartozik fizetni és pedig mindenkor azon üzlet után, mely a legmagasabb tételnek felel meg. Ha valaki egy helyiségben, munkásainak nagy száma vagy a rendelkezésére levő gépek segélyével nagy számú munkásokkal, gépekkel s egyéb tök ékkel egyszerre több gőzhajózási s szállítmányi stb. üzletet folytat, az összes üzleti eszközök után adózik : ugy azonban, hogy az összilletmény, a legtöbbet fizető üzlete változatlan illetményének maximumát meg nem haladhatja. A vállalkozó, kinek több üzleti helyisége, raktára, boltja stb. van, azon üzlete után, mely a legmagasabb változatlan tételnek van alája vetve, ezt egészen fizeti ; a többi üzletek után pedig e rájuk esendett illetménynek fele részét, s ez adja az úgynevezett változatlan felület meny (demi droit fixe) fogalmát. (így az alább idézett példában a fürészmalom és zsindelygyár után csak félilletmény számíttatott.) A változatlan félilletmény az 1850. év május 18-án kelt törvény 19. szakaszával hozatott be és megjegyzendő, hogy az nem a g} 7 akorlott különböző mesterségekre, hanem a használt különböző üzleti helyiségekre irányul, A változatlan illetmény, s az ezt követő félilletmény mindenkor azon községben fizetendő, melyben az adóköteles üzlet gyakoroltatik. Aránylagos illettményül (droit proportionnel) rendszerint az illető üzlet vagy mesterség gyakorlására használt üzleti helyiségek bérleti értékének V20 része vétetik ; kivételt képeznek e részben az értelmiségi foglalkozások, mind ügyvédi, orvosi gyakorlat stb., melyek az üzleti helyiség Y15 részét s több más külön természetű iparok melyek, az üzleti helységnek Var» Vso^ 740" e( l részét, a tengeri hajószerelők s nagyobbszerü bankvállalatok ped g üzleti helyiségüknek V50-részét fizetik aránylagos illetményül. Üzleti helyiségek alatt értendők a lakház, valamint a boltok, raktárak, műhelyek, ólak, szóval mindazon helyiségek, melyek az adóköteles üzlet gyakorlásánál tényleg használtatnak. A körűimén}^, hogy a szóban lévő helyiségek ingyen biratnak, a dolgon mitsem változtat, minthogy az aránylagos illetmény nem a fizetett bérösszegen, hanem a birt üzleti helyiségek bérleti értékén alapul. A bérleti érték vagy hiteles kötések alapján állapitíatik meg, vagy ezek nem létében, összehasonlítás segélyével vagy köztudomás szerint, vagy, ha ez is hiányoznék, bccsü utján. Gyárak és gyártelepek aránylagos illetményének kiszáraitásánál, az összes épületek a bennük lévő valamennyi gyártási eszközökkel, készülékekkel együtt veendők. Az aránylagos illetmény mindazon községekben fizetendő, melyekben az illető adózónak üzleti helyisége van. Ha a rendes és főlakásul szolgáló házon kivül az adókötelesnek akár ugyanazon, akár pedig különböző községekben még egy vagy több más lakháza is van, az aránylagos illetményt csak azon házak után fizeti, melyek üzlete gyakorlására használvák. Ha pedig az üzletet, mely után adózik, nem személyesen, hanem ügyvivő által gyakorolja, ez esetben csak azon lakház után fizeti az aránylagos illetményt, melyben ügynöke lakik. Azon adózó, ki ugyanegy helyiségben több mesterséget vagy üzletet folytat, a melyek után különböző aránylagos illetmény fizetendő, aránylagos illetményét azon tarifa szerint fizetendi, mely szerint változatlan illetményét fizette.
